language

Intézmények:

Budapesti Corvinus Egyetem highlight_off

Kapcsolódó szervezetek:

Lapok:

HVG

A Heti Világgazdaságot 1979-ben alapították, a Világgazdaság utódjaként, folytatásaként. Kezdetben a Magyar Kereskedelmi Kamara finanszírozásában jelent meg. Kritikus szellemiségű lapként indult, hamarosan Magyarország vezető gazdasági hetilapjává vált. 1989-ben alapítottak a HVG-t kiadó HVG Kiadói Rt.-t. 1994-ben a szerkesztőség és a cég munkatársai felvásárolták a cég részvényeit. 1997-ben elsők között indított internetes portált. 2003-ben a német Westdeutsche Allgemeine Zeitung többségi tulajdont szerzett az ekkor már HVG Kiadó Zrt. néven működő kiadóban, ám a lap a szerkesztői függetlenségét továbbra is megőrizte. 2014-ben a német cég megvált többségi tulajdonától, melyet a szerkesztőség és a korábbi részvénytulajdonosok a menedzsmenettel karöltve visszavásárolták. A színvonalas működéshez 2010-ben egyre több anyagi támogatásra van szükség, ezért a HVG elindította a Pártolói Tagság programját 2018-ban, melynek keretein belül az olvasók adományokkal tudják támogatni a lapot. A HVG főszerkesztői: Jakus Ibolya, Nagy Iván Zsolt.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [11]  Oldalak:   1 2   >  >>

Azonnali hatállyal elbocsátotta a Corvinus a vizsgabotrányt kirobbantó tanárát

Ádám Zoltán azt követően kezdeményezett etikai eljárásokat, hogy kiderült: a téli vizsgaidőszakban az egyik hallgató a többiektől fizikailag elkülönítve, egy kifejezetten neki készített vizsgasor alapján tehetett sikeres vizsgát, miközben az illető a szabályok szerint elégtelent kaphatott volna csak az adott tárgyból, vagyis meg kellett volna buknia.

Elmarasztalta, majd mégis felmentette az időközben lemondott rektort a Corvinus belső vizsgálata a vizsgabotrány-ügyben

Négy etikai eljárás is indult a Budapesti Corvinus Egyetemen egy diák protekciós, “személyre szabott” vizsgáztatása miatt, ebből kettő részletei váltak ismertté eddig. A harmadik az egyetem időközben lemondott rektorát, Takáts Elődöt érinti, akit első fokon elmarasztaltak, másodfokon felmentettek. A negyedik vizsgálat egy másik egyetemi vezető ellen folyik.

Milliókat fizet bérre a nem létező Fudan egyetem alapítványa, amelynek új vezetője a Pegasus-listán is szerepelt

Működése láthatatlan, jövője kérdéses, de a nem létező Fudan Egyetemet fenntartó alapítvány tavaly így is 123 milliót költött fizetésekre. Nemrég megint kádercserék voltak: kirúgták a főigazgatót és eltávolították az egyetem egyik ötletgazdáját, fő támogatóját is. Közben a kínai egyetem tulajdonában álló, kapcsolódó magyar cég veszteséges lett.

A Palkovics-trükk: így nyomja le ellenfeleit a kormány végrehajtóembere

A Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézetei, a CEU, valamint a modellváltó egyetemek után ezúttal a Diákváros-projekt érdekeltjei kapnak ízelítőt, hogy milyen is az, amikor Palkovics a szavát adja valamire. Az innovációs és technológiai miniszter hétfőn egyeztetett a főváros vezetőivel a Fudan Egyetem kampuszának sorsáról, a jelek szerint pedig továbbra is csak azt érdemes elhinni Palkovicsnak, ami már megtörtént.

Egyetemi puding: megnéztük, mi a tapasztalat az elsőként modellt váltott Corvinusnál

Hajszálnyit engedett a kormány a modellváltó egyetemek és új alapítványi fenntartóik sokat vitatott viszonyában. Kicsit több teret enged a szenátusoknak, és rugalmasabbnak mutatkozik az alapítványok kuratóriumi tagjainak kijelölésében, de várhatóan így is lesz mindegyikben politikus, és továbbra is elvárják a tudománnyal nehezen összegyeztethető üzleti szemléletet.

Csak nyolc állami egyetem marad?

Pár hét múlva kevesebb állami egyetem lesz, mint nem állami, de nagyon úgy tűnik, hogy tovább fogynak az előbbiek.

A Debreceni Egyetem kancellárja a modellváltásról: Az intézményi autonómia nőni fog

Bács Zoltán szerint sok fog múlni a stratégiát és felügyeletet ellátó kuratórium összetételén. Úgy látja, hogy csak a jogviszonyban van lényeges különbség a jelenlegi működéshez képest.

A nagy kancellár-trükk – Uniós pénzek mentik a felsőoktatást

A minap kormányülésen kiemelt téma volt a felsőoktatás helyzete. A felelős államtitkár szerint az intézmények anyagi helyzete ma stabilabb, mint a három évvel ezelőtti drasztikus megszorítás után, és ez nagyrészt a kancellároknak köszönhető. Valójában jelentős mértékben Brüsszelnek, illetve azoknak a rektoroknak és oktatóknak, akik az uniós pénzeket megnyerik akadémiai feladatokra, melyből aztán az alapműködésre is költenek. Nem igazán szabályosan.

Erőszak után: kormányzati gyomros a hallgatóknak

Drasztikusan meggyengülhetnek a hallgatói érdekképviseletek, ha a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) javaslatait megszívleli a kormány. A gólyatábori botrány miatt kipécézett ELTE-n például 12-ről három főre csökkenne a hallgatók létszáma az egyetem legfőbb döntéshozó szervében, a szenátusban, és ezzel párhuzamosan a kari tanácsokban is kevesebb diák ülne. A támadás az egyik olvasatban a kormány kontra hallgatói szervezetek-meccs egyenes folytatása, ugyanakkor vannak olyan hangok is, amelyek szerint a HÖK-ök nem azzal foglalkoznak, amivel kellene nekik, és ezért volna ideje újragondolni a jogköreiket.

Plágiumbotrányok külföldről: van, aki többet veszített doktori címénél

Plágiumügyekben a németek vezetik a képzeletbeli ranglistát: tavaly több politikus is botrányba keveredett. A legnagyobb visszhangja Karl-Theodor zu Guttenberg német védelmi miniszter ügyének volt, aki végül lemondott posztjáról. Kínában, Franciaországban, Ukrajnában is divat a „szabad kölcsönzés”. Magyarországon politikus még nem keveredett plágiumügybe, de egy tanár, egy dékánjelölt és több diák lebukott már.
Találatok: [11]  Oldalak:   1 2   >  >>