K-Monitor Adatbázis

2016 decemberében tárta fel az Index, hogyan jutottak messze áron alul önkormányzati lakások bérleti jogához az első kerületben, a Várban a Fideszhez, vagy a fideszes polgármesterhez közel állók. A módszer és a jogszabályi kiskapu nagyon hasonló ahhoz, ahogyan a Belvárosban Rogán Antal és utódja polgármestersége alatt szórták ki a kerület ingatlanvagyonát. A kerület a területhasználattal és a parkolással kapcsolatos határozataiban is vitatható módon kedvezett bizonyos köröknek.

Személyesen az I. kerületi polgármester, Nagy Gábor Tamás, aki a lakásbérleti pályázatokat intézte is érintett volt a lakásmutyiban: a polgármester exfelesége 100 ezerért bérelhetett egy 100 nm-es vári lakást, míg az önkormányzat pénzügyi igazgatója 60 ezerért, egy 52 nm-es vári lakást. A polgármester maga egy 71 négyzetméteres lakást bérelhet 2013 óta 81 ezerért a Táncsics utca 23.-ban. A helyi szabályozás szerint a lakásbérleteket átláthatatlanul intézték, a polgármester határozta meg a pályázatok adminisztratív szabályait, kiírási feltételeit, elbírálási szempontjait is. A kiadott bérleti szerződésekről csak a lejáratkor, öt év elteltével értesültek a képviselők, amikor megérkezik eléjük a javaslat az öt évre szóló meghosszabbításról. Akkor már névvel, címmel, bérleti díjjal jön a határozattervezet, és hivatkozik a bérbeadási rendeletnek arra a passzusára, hogy a polgármester előterjesztése alapján már a testület is dönthet bérbeadásról. A kerületben havi 400-450 ezer forint körül lehetne hasonló lakásokat bérelni piaci áron. A polgármester sommás válaszban hárította el a vádakat: "1. Jogszerű-e? Igen. 2. Igazságos-e? Igen. 3. Méltányos-e? Igen. 4. Etikus-e? Igen." A nem műemlék épületben lévő önkormányzati bérleményeket ráadásul öt év után a piaci ár feléért vásárolhatják meg az ott lakók.

A Heti Világgazdaságot 1979-ben alapították, a Világgazdaság utódjaként, folytatásaként. Kezdetben a Magyar Kereskedelmi Kamara finanszírozásában jelent meg. Kritikus szellemiségű lapként indult, hamarosan Magyarország vezető gazdasági hetilapjává vált. 1989-ben alapítottak a HVG-t kiadó HVG Kiadói Rt.-t. 1994-ben a szerkesztőség és a cég munkatársai felvásárolták a cég részvényeit. 1997-ben elsők között indított internetes portált. 2003-ben a német Westdeutsche Allgemeine Zeitung többségi tulajdont szerzett az ekkor már HVG Kiadó Zrt. néven működő kiadóban, ám a lap a szerkesztői függetlenségét továbbra is megőrizte. 2014-ben a német cég megvált többségi tulajdonától, melyet a szerkesztőség és a korábbi részvénytulajdonosok a menedzsmenettel karöltve visszavásárolták. A színvonalas működéshez 2010-ben egyre több anyagi támogatásra van szükség, ezért a HVG elindította a Pártolói Tagság programját 2018-ban, melynek keretein belül az olvasók adományokkal tudják támogatni a lapot. A HVG főszerkesztői: Jakus Ibolya, Nagy Iván Zsolt.