language

Lapok:

Személyek:

Palkovics László highlight_off

HVG

A Heti Világgazdaságot 1979-ben alapították, a Világgazdaság utódjaként, folytatásaként. Kezdetben a Magyar Kereskedelmi Kamara finanszírozásában jelent meg. Kritikus szellemiségű lapként indult, hamarosan Magyarország vezető gazdasági hetilapjává vált. 1989-ben alapítottak a HVG-t kiadó HVG Kiadói Rt.-t. 1994-ben a szerkesztőség és a cég munkatársai felvásárolták a cég részvényeit. 1997-ben elsők között indított internetes portált. 2003-ben a német Westdeutsche Allgemeine Zeitung többségi tulajdont szerzett az ekkor már HVG Kiadó Zrt. néven működő kiadóban, ám a lap a szerkesztői függetlenségét továbbra is megőrizte. 2014-ben a német cég megvált többségi tulajdonától, melyet a szerkesztőség és a korábbi részvénytulajdonosok a menedzsmenettel karöltve visszavásárolták. A színvonalas működéshez 2010-ben egyre több anyagi támogatásra van szükség, ezért a HVG elindította a Pártolói Tagság programját 2018-ban, melynek keretein belül az olvasók adományokkal tudják támogatni a lapot. A HVG főszerkesztői: Jakus Ibolya, Nagy Iván Zsolt.

Palkovics László

Palkovics László (Zalaegerszeg, 1965. február 3. –) Széchenyi-díjas magyar gépészmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. 

Politikai pályafutását megelőzően autógépész és járműgépész végzettséget szerzett. 1992 és 2014 között oktatói-tanácsadói tevékenységet végzett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, a Kecskeméti Főiskolán és a Széchenyi István Egyetemen, valamint a Knorr Bremse vállalatnál dolgozott több beosztásban.

2014-től az Emberi Erőforrások Minisztériuma felsőoktatásért felelős államtitkára. 2016. február 6-tól átvette Czunyiné Bertalan Judittól a közoktatási feladatokat is, így az EMMI oktatásért felelős államtitkára lett. 2016. december 1-jétől a vezető nélküli, valamint az elektromos hajtású járművek fejlesztésében és gyártásában való magyar részvétel koordinálásáért, továbbá az ELI Science Park projekt oktatási, kutatási és gazdaságfejlesztési koncepciójának kialakításáért felelős kormánybiztos.

A negyedik Orbán-kormányban (2018-2022) az újonnan létrejött Innovációs és Technológiai Minisztériumot vezető miniszter. 2022 után, némileg csökkenő portfólióval a Technológiai és Ipari Minisztérium vezetője 2022 novemberéig, amikor kompetenciacsorbítás miatt lemondott. A Fudan-beruházásért felelős kormánybiztos és a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [27]  Oldalak:   <<  <  1 2 3

Mégis osztoznia kell a területen a Fudan Egyetemnek és a Diákvárosnak

Bár korábban a kormány azt állította, hogy a Fudan nem vesz el területet a Diákvárostól, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleménye szerint a két beruházás egy komplexumként épül meg, a sportcsarnokot és a konferenciaközpontot közösen kell majd használniuk. A benyújtott törvényjavaslat már ki is jelöli, hogy mely állami tulajdonú területeket kapná meg ingyen az egyetemet fenntartó Fudan Hungary Alapítvány.

Direkt36: Kínai óriáshitelt venne fel a kormány, hogy kínaiakat bízzon meg a budapesti egyetemépítéssel

A Budapest–Belgrád vasúthoz hasonló üzletre készül Kína és Magyarország az egyetemépítés kapcsán is.

Heteken belül dönt a modellváltásról a négy orvosképző egyetem, Palkoviccsal már egyeztettek

Az innovációs és technológiai miniszter állítása szerint az intézményekre bízza, hogy leválnak-e az állami költségvetésről.

Eddig jó volt az olcsó kínai, most fontos lett a kormánynak a magyar egészségipar

Hatalmas összeget szórnak rá a hazai egészségiparra, bár még nem tudni, hogyan, és egyáltalán minek. Közben a kórházak évek óta kénytelenek a silány, de olcsó kínai eszközöket venni, el is véreztek a hazai gyártók. Az állam a járvány alatt se magyar terméket vett, még attól a „stratégiai” cégtől sem, ahol ott voltak a honvédségi megbízottak. Az Orvostechnikai Szövetség főtitkára arról egyáltalán nincs meggyőződve, hogy érdemes lenne új cégeket és új gyárakat létrehozni (vagyis zöldmezős beruházásokba fektetni) a kapacitások növelésére. A meglévő kapacitásokon esetleg érdemes lehet fejleszteni. Az a kérdés, hogy mekkora a hazai igény, hova gyártunk majd felszereléseket, hova adjuk el azokat és mennyiért? Miközben a kormány a pénzt számolatlanul költve hordatta az eszközöket a maszkoktól a lélegeztetőgépekig Kínából, a magyar tulajdonú, debreceni, stratégiai fontosságú Dispomedicortól egyáltalán semmit sem rendelt.

Bayer Zsolt akkor is marad a várban, ha többet kell az önkormányzati lakásáért fizetnie

V. Naszályi szerint a költség és piaci alapon kiadott lakások bérleti díjait 8 év után vizsgálják felül, és a mostaninál biztos magasabbak lesznek. Így például drágább lehet Bayer Zsolt kormánypárti publicista és Palkovics László miniszter havi bérleti díja is. Bayer Zsolt azt mondta az RTL Híradónak: mindenképp marad a várban, Palkovics is hasonlóképpen reagált, ő azt mondta, ahogy eddig is, a továbbiakban is a rendeletben megállapított összeget fogja fizetni. A miniszter egyébként most 66 négyzetméterért havi 55 ezer forintot fizet, Bayernek 32 ezer forintot kell fizetni egy 48 négyzetméteres lakásért.

Ha saját pénzéről van szó, a NAV elnöke is megtalálja az adózási kiskaput

Közzétették a kormány tagjai adóbevallásuk legfontosabb adatait. A legtöbbet Palkovics László keresett, a legfurcsább bevallás Tállai Andrásé.

A nagy kancellár-trükk – Uniós pénzek mentik a felsőoktatást

A minap kormányülésen kiemelt téma volt a felsőoktatás helyzete. A felelős államtitkár szerint az intézmények anyagi helyzete ma stabilabb, mint a három évvel ezelőtti drasztikus megszorítás után, és ez nagyrészt a kancellároknak köszönhető. Valójában jelentős mértékben Brüsszelnek, illetve azoknak a rektoroknak és oktatóknak, akik az uniós pénzeket megnyerik akadémiai feladatokra, melyből aztán az alapműködésre is költenek. Nem igazán szabályosan.
Találatok: [27]  Oldalak:   <<  <  1 2 3