K-Monitor Adatbázis

1999-ben alapították az index.hu mögött álló index.hu Rt.-t, mely később Zrt.-vé alakult. Első tulajdonosa és finanszírozója Kőrös Ákos cége, az Interventra Kft. volt,ő Szőllösi Gáborral 75 %-ot tulajdonolt a részvénytársaságból. A tulajdonosi körhöz tartozott még az egykori INteRNeTTo-s csapat néhány tagja is, mint Nyírő András, Gerényi Gábor és Uj Péter is. A befektetőknek 25 %-os tulajdonrészük volt az Rt.-ben. Az év decemberében Nyírő távozott. 2000 tavaszára több nagy befektető is tulajdonrészt szerzett a cégben, ezek együttesen 25,1 %-os tulajdonlást tudtak magukénak. Nem sokkal ezután az Intel Capital is tulajdonosi hányadot szerzett. 2001-ben Csepi Lajos lett a kiadó vezérigazgatója, aki az Állami Vagyonkezelő Rt. korábbi vezetője volt. 2002 elejére csődhelyzet alakult ki, a megmentő a Kóka János és Bajnai Gordon tulajdonában lévő Wallis Rt. leányvállalata volt. A Webigen néven beszálló cég a részvények egyharmadát vásárolta meg. 2005-ben ezt a vállakozást Nobilis Kristóf vette meg, ennek hatására az akkor már Index.hu Zrt. néven futó cég a CEMP (Közép-európai Média Rt) tulajdonába került. Vélekedesek szerint Nobilis Spéder Zoltán egyik strómanja volt csupán: hamarosan be is igazolódott a gyanú, ugyanis Spéder Zoltán 2006-ban bevásárolta magát az Indexbe, megvéve a Wallis Rt részesedését. Innentől határozottan ő vált a háttérben a valódi tulajdonossá. Ez volt index.hu első nyereséges éve.

2009 óta a hírdetéseket a CEMP értékesíti. 2014-ben a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Pro-Ráta Zrt opciós jogot szerzett az Index-beli tulajdonszerzésre, mely jogot 3 évvel később, már az Orbán-Simicska konfliktus idején érvényesített az üzletember. A Pro-Ráta ekkor tulajdonjogáról lemondva a Magyar Fejlődésért Alapítványnak adta át a kiadóvállatot. Ezt az alapítványt az NP Nanga Parbat Zrt. hozta létre pár hónappal korábban. Az alapítvány kuratóriumának elnöke Bodolai László, az index.hu jogásza lett. 2018-ban Simicska Lajos eladta érdekeltségeit Nyerges Zsolt üzletembernek. A CEMP-et időközben Spéder Zoltán két magánszemélynek adta el: Ziegler Gábornak, a CEMP Sales House ügyvezetőjének, illetve Oltyán Józsefnek, aki a Regon Média tulajdonosa és vidéki online médiahálózatot működtetett, valamint KNDP-s politikus volt. Ők ketten vették meg az NP Nanga Parbat Zrt.-t is, ezzel befolyást szereztek az Index hirdetései felett. A portál ezt követően támogatói kampányokba kezdett.

2020. július 22-én az Index.hu Zrt. igazgatóságának elnöke kezdeményezte Dull Szabolcs főszerkesztő elbocsátását. A szerkesztőség tagjai ezzel nem értettek egyet, és július 24-én nagy részük, több mint 80 munkatárs felmondott. 2020. november 23-án Szombathy Pál vezérigazgató-főszerkesztő távozott, a cég vezetését Starcz Ákos vette át. Bodolai László marad a csoport médiajogásza. Ezzel egyidőben az z Indamedia Network Zrt. bejelentette: visszavásárolják a Magyar Fejlődésért Alapítványtól (MFA) az Index.hu Zrt. részvényeit, így a jövőben az újság az Indamedia-csoport tagjaként folytatja működését. Az Indamedia tulajdonosai Ziegler Gábor és Vaszily Miklós.

Az M6-os autópálya Érdi-tető - Szekszárd szakaszát a német Bilfinger Berger, míg a Szekszárd- Pécs szakaszát az orsztrák Strabag vezette koncesszió építette meg PPP konstrukcióban. Az átadás után a 2010 nyarán bekövetkezett özönvizet követő sztráda-rongálódások hívták fel a figyelmet a botrányos kivitelezésre és a szerződések visszáságaira. 2010. december végéig lezárult a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) által kezdeményezett átfogó felülvizsgálat az M6-os autópálya Dunaújváros-Szekszárd közötti szakaszán: a tárca szerint általánosságban megállapítható, hogy az M6 Tolna Autópálya Koncessziós Zrt. az építéskor a szerződés számos pontját megszegte.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ)  az autópálya-beruházásokról készített jelentése külön fejezetekben foglalkozik a négy alagúttal, azt vizsgálva, kellően alátámasztott döntést volt-e az alagutas nyomvonalváltozat megvalósítása. Az ÁSZ megállapítása szerint a Kóka János vezette gazdasági és közlekedési tárca nem vizsgált meg minden lehetőséget és körülményt, így nem teljes körűen támasztották alá az alagutas megoldás választását. Ebből eredően nem teljes körűen bizonyított az sem, hogy az alagutas változat kevesebbe került az adófizetőknek. 2012-ben az orsztrák Die Presse arról írt, hogy házkutatásokat tartottak a Bilfinger Berger német építőipari cég mannheimi központjában, valamint magyarországi, bécsi és pozsonyi leányvállalatánál korrupció gyanújával összefüggésben. A vizsgálatok középpontjában a magyarországi M6-os autópálya építési megbízása áll, a feltételezés szerint 2006-ban és 2007-ben kenőpénzek folytak annak érdekében, hogy a beruházás tető alá kerüljön.