K-Monitor Adatbázis

Még 2015-ben óriási összeget, több tízmilliárd forintot adott az EU arra, hogy a magyar egészségügyben jobb gépekkel dolgozzanak. Itt főleg drágább diagnosztikai gépekre, CT-kre, MRI-kre, röntgenekre érdemes gondolni. Csakhogy egy kartell azonnal ráugrott, és megszervezte, hogy csak túlárazva vehessenek ilyesmit a kórházak, előre leosztott lapok szerint.

Az uniós támogatásokra rátelepedett pénzszivattyú több ezer milliárdos hozamából szép summa csorog le a tendergépezet olajozott működését biztosító közbeszerzési tanácsadóknak is. A velük kötött többéves keretszerződések a választások után is lehetőséget adnak az eljárások Fidesz-barát irányban tartására.

EU-s forrásból elindították a KEOP-5.6.0/E/15 - Egészségügyi eszközök energia-megtakarítást célzó beszerzésének támogatása című pályázatot. Eredetileg úgy volt, hogy 9 milliárdból vehetnek majd MR, CT és röntgengépeket a kórházak, a nagy érdeklődés miatt azonban végül kibővítették a forrást. A palyazat.gov.hu-n szereplő összesítés szerint 81 intézmény nyert el összesen 40,9 milliárd forintot. A kozbeszerzes.hu-n pedig 206 olyan szerződést találtunk, amit valamelyik magyar kórház az ezen a pályázaton elnyert forrás terhére kötött, és ezek összértéke 32,7 milliárd forint volt. Ez lehetett volna a magyar onkológia nagy ugrása, a magyar kórházak több tízmilliárdból modernizálhatták volna a gépeiket. DE VÉGÜL EZT IS SZÉTLOPTA A RENDSZER.

Állítólagos fideszes és kormányzati kapcsolataira hivatkozva próbál busás egészségügyi megrendelésekhez jutni a Diagon-ügyben ipari kémkedésért jogerősen elítélt Harmat Sándor – értesült a Magyar Idők. A férfi annak ellenére tagad, hogy nemrégiben már egy miniszter is figyelmeztette: fejezze be az ámokfutását.

Részvénytársasággá alakul a tavaly őszre ígért vakszoftver-fejlesztésével máig adós Chemium Kft. A cég félmilliárdos uniós támogatását – az Átlátszó díjnyertes cikksorozata nyomán – az EU csalás elleni hivatala vizsgálja. Megtudtuk: a nyomozás elrendelése után még kaptak a pályázati pénzből.

Előzetes bejelentés nélkül egyidejűleg szálltak ki a Gazdasági Versenyhivatal emberei hétfőn 21 kórházi eszköz beszállító céghez.

Az EU csalás elleni hivatala (OLAF) elrendelte az úgynevezett vakszoftver: gyengénlátók számára az internetezést állítólag segítő, félmilliárd forint uniós forrással támogatott, ám az ígéretek ellenére egyelőre nem hozzáférhető program vizsgálatát.

Az EU csalás elleni hivatala (OLAF) elrendelte az úgynevezett vakszoftver: gyengénlátók számára az internetezést állítólag segítő, félmilliárd forint uniós forrással támogatott, ám az ígéretek ellenére egyelőre nem hozzáférhető program vizsgálatát.

Összesen több mint 2,2 milliárd forint uniós támogatást nyertek 2011 óta annak a céghálónak a tagjai, amelybe az Átlátszó által bemutatott, félmilliárd forint uniós forrással kitömött, ám az érintettek szerint kamu „vakszoftver” gazdája is beletartozik. A terebélyes hálózatban szerepel Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet is, amelynél sikkasztást gyanítva nyomoz a rendőrség, s a kapcsolatok között felbukkan egy régi ismerős: az Átlátszó által korábban bemutatott balatonakarattyai unióspénz-szivattyú gazdájának vállalkozása.

Az ipari kémkedési ügyben elítélt Harmat Sándorhoz köthető a cégcsoport, amely közreműködött a látássérülteknek szánt, több mint félmilliárd forint uniós támogatással megtolt „akadálymentesítő” szoftver kifejlesztésében. A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége minapi elhatárolódó közleménye után egyre valószínűbbnek látszik: a fejlesztés felesleges közpénzpacsálás volt.