K-Monitor Adatbázis

Lassan másfél évtizede húzódott az az ügy, amelyben a Kocsis István vezette állami MVM-ből több tízmilliárd forintot utaltak el mindenféle offshore-cég számlájára. Most ítélet született.

A Központi Nyomozó Főügyészség gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntette miatt emelt vádat négy személy ellen a Fővárosi Törvényszéken. A vádhatóság közleménye emlékeztet arra, hogy a Legfőbb Ügyészség által 2016. szeptember 16-án ügyészi nyomozási hatáskörbe vont és az eljárás további folytatására a Központi Nyomozó Főügyészséget kijelölő bűnügyben a nyomozás elrendelésére 2011. január 3-án került sor, a nyomozást addig a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda folytatta. Az OLAF 2012. február 2-án kezdett vizsgálatot az ügyben, majd a 2016. november 28-án kelt ajánlását – amely 2016 decemberében érkezett a Legfőbb Ügyészségre – az ebben a tárgyban többek között a Magyarországon már folyamatban lévő nyomozás adataira alapozta, írták.

A brit Serious Fraud Office (Súlyos Csalások Elleni Hivatal) december végi közleménye szerint három Alstom-vezetőt (Nicholas Reynoldsot, John Venskust és Göran Wikströmöt) bűnösnek találták abban, hogy megvesztegették a Litvániai Erőmű tisztviselőit és vezető litván politikusokat egy 240 millió eurós értékű megbízás érdekében. Venskus 3,5 év, Wikström 2,5 év letöltendő szabadságvesztést kapott, Reynoldsról hamarosan dönt a bíróság. Az Alstomot 18 millió fontra büntették. Az Alstom-csoporton belül széles körben elterjedt a korrupció kultúrája. – nyilatkozta az ügyben Lisa Osofsky, az SFO igazgatója. A vizsgálat során több mint 30 országgal, köztük Magyarországgal működtek együtt. A nyomozás kiterjedt Magyarországra is, a budapesti metróra szánt Alstom-kocsik ügyében merült fel a korrupció gyanúja, mint arról egyébként az Index 2016 áprilisában elsőként beszámolt.

Még mindig nincs vége a kivitelezőkkel folytatott pereskedésnek: az alagútfúró Bamco durván 50 millió eurónyi követelése még a levegőben lóg.

Az elsőfokú döntést megváltoztatva jogerősen másfél év, három évre felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtotta Hagyó Miklóst, Budapest egykori szocialista főpolgármester-helyettesét a Szegedi Ítélőtábla pénteken - írja az MTI.

A BKV-per miatt vált fogalommá a nokiás doboz, amit a Fidesz a baloldali korrupció szinonímájává tett. Visszavontak benne terhelő vallomást, kihúztak vádpontokat és még a vádemelés után is nyomoztak.

Az elsőfokú döntést megváltoztatva jogerősen másfél év, három évre felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtotta Hagyó Miklóst, Budapest egykori szocialista főpolgármester-helyettesét a Szegedi Ítélőtábla pénteken.

Még februárban megírtuk, szeptember 7-re, 14-re és 21-re tűzte ki a BKV-ügy másodfokú tárgyalását a Szegedi Ítélőtábla - tudta meg akkor a Magyar Nemzet Kádár Andrástól, Hagyó védőjétől. És valóban.

A jelenlegi kormánypártok szempontjából a legjobb időben, a 2010-es választások előtt robbant ki a BKV-botrány. Csütörtökön kezdődik a fellebbviteli tárgyalás.

Az Alstom-ügyben az osztrák hatóságok nem tudták megállapítani a gyanúsítottak – köztük a magyar bíróság által körözött Terner Géza – felelősségét a pénzmosás, hűtlen kezelés és vesztegetés miatt folyt eljárásban – ez derül ki az Átlátszó birtokában lévő, az Európai Igazságügyi Együttműködési Egységnek, az Eurojustnak címzett osztrák ügyészségi anyagból. Ezért a büntetőeljárást megszüntették. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) szerkesztőségünket arról tájékoztatta, hogy jogsegélykérelmek útján valamennyi érintett országban folytatott nyomozás adatait beszerezték és értékelték, de azokról nem nyilatkoznak.