language

Kulcsszavak:

ítélet/döntés highlight_off

Akták:

Letelepedési kötvény-biznisz highlight_off

Letelepedési kötvény-biznisz

Letelepedési kötvény-biznisz

Letelepedési kötvény vásárlásával Uniós tagországon kívüli állampolgár schengeni tartózkodási engedélyt, illetve hat hónap után letelepedési engedélyt szerzett, amellyel szabadon utazhatott, céget alapíthatott a schengeni övezetben. Utóbbi érvényessége határozatlan idejű, élethosszig tart, továbbá családtagok is jogosultságot szerezhettek családegyesítési céllal. A kötvény futamideje 5 év, amelyet lejáratkor egy összegben a Magyar Állam visszavásárol az eredeti névértéken. A letelepedési államkötvény forgalmazói kizárólag erre a célra jöttek létre, többnyire külföldi székhelyű, offshore országokban. A kereskedési jogot a Gazdasági Bizottság egyedi döntése alapján szerezték meg. Profitjuk két részből állt: a közvetítői díj, valamint a kötvény diszkontált vásárlása és a névértéken való kifizetése közötti különbség. Másodlagos forgalmazókként több budapesti és külföldi cég is jelen volt a piacon.

A rendszer átláthatatlansága abból is eredt, hogy nem lehet tudni, pontosan mely közvetítő cégeknél jegyezték le az egyes kötvényeket, ugyanis „az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-vel kötött szerződések részét képező adatok üzleti titoknak minősülnek”. A kötvényeket pályáztatás nélkül kiválasztott, jellemzően offshore hátterű cégek forgalmazták. A rendszert úgy építették fel, hogy valójában soha egyetlen államkötvény sem kerül egyetlen letelepedni próbáló külföldi állampolgár tulajdonába, így a titokzatos közvetítőknek jelentős mozgásterük volt - és magas profithányaddal dolgoztak.

Rogán Antal az országgyűlési gazdasági bizottságának elnökeként 2012-ben kezdeményezte a letelepedési kötvény-konstrukció kidolgozását. A törvényt egy Fidesz-közeli ügyvéd, Kosik Kristóf irodája szövegezte meg, mely aztán részt vett az adminisztratív lebonyolítás intézésében is. A 2013-ban induló rendszer egyik haszonélvezője, a közvetítő Arton Capital Kft. is kötődik Rogánhoz: a cég a politikus egykori egyetemi társáé, Balogh Radosztináé. A cég irodáját 2017 őszén (egy héttel a kötvényprogram leállítása után) kirabolták, 200 millió forintot és a kötvényüzlet dokumentációját is elvitték. Az ügyben még azóta, több éves nyomozás után sincs gyanúsított, az azonban valószínűsíthető, hogy a betörés belső segítséggel történt. 

Támogasd adód 1%-ával a sajtóadatbázis fenntartását,

hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

A Fidesz-dominanciájú gazdasági bizottság számos – részben vagy egészben magyar hátterű – offshore cégnek adott felhatalmazást a közvetítésre, amikor országonként leosztotta köztük a piacot. Az egyetlen magyarországi bejegyzésű a már említett Arton volt. A magasan legtöbb lejegyzést produkáló kínai piacon egy Nagy Kajmán-szigeten bejegyzett cég közvetített, melyet az a kínai bankár képvisel, aki Habony Árpádnak foglalt helikopteres városnézést Hongkongban. (Mint később kiderült Habony hongkongi Asia Frontier Limited nevet viselő cége ugyanahhoz a titkárcéghez volt bejegyezve, mint két letelepedési kötvényekkel is foglalkozó kínai cég.)

A sorozatos botrányok és politikai nyomásgyakorlás után a kabinet a rendszer felülvizsgálatát ígérte, majd 2017 januárjában a Kormány döntést hozott a konstrukció kivezetéséről. A Transparency International Magyarország és a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest megállapította, hogy a letelepedési kötvény program „összességében érdemi hasznot nem hozott sőt, 30 milliárd forintot buktak az adófizetők a programon, miközben súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyek jutottak be az országba komoly ellenőrzés nélkül”. A 444 és a Direkt36 információi szerint így kapott tartózkodási engedélyt a kábítószer- és fegyverkereskedelemben és pénzmosásban utazó nemzetközi bűnszervezet tagja, Salmo Bazkka, illetve Atiya Khoury, Bassar al-Aszad szír elnök legfontosabb pénzembere is. A több tízmilliárdos veszteséggel szemben a közvetítő cégeknek 162 milliárd forintot hozott a letelepedési kötvény-biznisz.

 

 

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [12]  Oldalak:   1 2   >  >>

A Kádár- és a Castro-villára is lecsaptak Balatonaligán a kiváltságosok

Sokmilliárdnyi közpénzzel támogatta, majd kiemeltté minősítette a kormány a balatoni Aligaliget-projektet, ám az – akárcsak az előd pártüdülő a Kádár-korban – a kivételezetteket szolgálná.

Döntött a Kúria, nyilvánosságra kell hozni az offshore cégek letelepedési kötvényjegyzéseit

Egy több mint két éve húzódó jogvita végére tett pontot mai ítéletével a Kúria. A vita arról szólt, hogy nyilvános adatnak minősülnek-e a letelepedési programban részt vevő közvetítővállalkozások kötvényjegyzései.

Rogánék nem vétettek a letelepedési program szabályai ellen, mert nem voltak szabályok

Váratlan helyről érkezett lesújtó szakmai értékelés az Orbán-kormány letelepedési államkötvény programjáról. A Központi Nyomozó Főügyészség kénytelen volt mélyebben beleásni magát a magyar letelepedési engedélyt kínáló kormányprogramba, miután a Transparency International (TI) korrupcióellenes civil szervezet feljelentést tett az ügyben.

Nagyon nem akarnak beszélni a letelepedési kötvényekről a fideszesek

A kormánypártok valamiért nagyon nem akarják, hogy a bizottság kivizsgálja a letelepedési kötvényprogramot. Szerencsére a bíróságok nem ennyire ijedősek, lapunk ma másodfokon is pert nyert az Országgyűlés gazdasági bizottsága ellen. Hamarosan megkapjuk az offshore cégekkel kapcsolatos dokumentációkat.

Kötvénymutyi: újabb pert nyert lapunk

Másodfokon is pert nyert lapunk a letelepedési államkötvények ügyében titkolózó Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) ellen. A perben eljáró Fővárosi Ítélőtábla pénteken hozott másodfokú ítéletében a Magyar Nemzetnek adott igazat, miután közérdekűnek minősítette az egyes cégek kötvényvásárlási adatait, ezzel megerősítette az első fokon eljáró bíróság ítéletét.

Letelepedési kötvények: ki kell adni az offshore cégek adatait

A Fővárosi Törvényszék mai ítélete arra kötelezte az Országgyűlés gazdasági bizottságát, hogy hozza nyilvánosságra a letelepedési kötvények jegyzésére jogosult, többségében adóparadicsomban bejegyzett cégek kötvényértékesítési engedély megadása során figyelembe vett adatokat.

Nem jött össze a titkosítás a Fidesznek

Jelentős késéssel ugyan, de szerdán kiadta az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke egy letelepedési kötvényeket forgalmazó cég adatait, amelyek nyilvánossá tételére jogerős bírósági ítélet kötelezte a testületet. A ciprusi bejegyzésű Migrat Immigration Asia Ltd. engedélyeztetésével kapcsolatos dokumentumokat egy nappal azután küldte meg Bánki Erik, hogy büntetőfeljelentést tettünk a Legfőbb Ügyészségen közérdekű adatokkal való visszaélés vétségének gyanúja miatt.

Végrehajtást kezdeményeztünk az Országgyűlés gazdasági bizottsága ellen

Sajtótörténeti pillanatnak és jogi precedensnek is felfogható, hogy lapunk végrehajtást kezdeményez az Országgyűlés gazdasági bizottsága ellen, miután továbbra sem adta ki a parlamenti testület azokat a közérdekű adatokat, amire jogerős bírósági ítélet kötelezi. Lapunk még tavaly indított pert a gazdasági bizottság ellen, miután a testület fideszes elnöke, Bánki Erik megtagadta a válaszadást a letelepedési kötvényeket forgalmazó közvetítő vállalkozásokkal kapcsolatos közérdekűadat-igénylésünkre. A Fővárosi Törvényszék ítélete január 19-én emelkedett jogerőre, vagyis a bizottságnak 15 napon belül, azaz február 3-ig kellett volna a közérdekű adatokat lapunkhoz eljuttatnia. Ez azonban a mai napig nem történt.
Találatok: [12]  Oldalak:   1 2   >  >>