language

Intézmények:

Jobbik highlight_off

Akták:

Kamupártok kampányfinanszírozása highlight_off

Kamupártok kampányfinanszírozása

Kamupártok kampányfinanszírozása

2013. június 10-én fogadta el az Országgyűlés azt az új, a 2014-es országos választásokra szabott kampányfinanszírozási szabályozást, amellyel kapcsolatban az ellenzék és a civilek kezdettől fogva korrupciós veszélyre figyelmeztettek. A gyanú már az azévi választások kapcsán beigazolódott: soha nem látott mennyiségű, újonnan alapított, valós társadalmi támogatottság nélküli kamupárt indult. Ezek a szabályozás visszásságait (kampányköltések átláthatatlansága és ellenőrizhetetlensége, pártközeli “civilek” tevékenysége, többes jelölés lehetősége) kihasználva, kockázat nélkül jutottak milliárdokhoz anélkül, hogy érdemi politikai tevékenységet folytattak volna, majd jellemzően a választások után eltűntek a közéletből. A 2014-es választások során a kamupártként emlegetett formációk több, mint 4 milliárd forint közpénzzel gazdagodtak

A 2018-as országgyűlési választásokon is már 27 egyéni jelölt elindításával és 13 ezer 500 aláírás összegyűjtésével országos listát lehetett állítani. 2017 novemberében a Parlament 2/3-os törvénymódosítással döntött arról, hogy azoknak a pártoknak, amely 1 százalékot sem érnek el az országgyűlési választáson, vissza kell fizetnie a kampányra kapott állami támogatást a vezetőtestület vagyonából. Ez azonban nem fékezte meg a kamupártok indulását – a 2018-as választásokon az induló 414 pártból minden eddiginél több, 23 párt állított listát, melyek jelentős része kamupárt volt. Az 1 százalékos küszöb alatti pártok állami támogatásának visszafizetése még a 2022-es választásokig sem teljesült

A választások után az Országos Rendőrfőkapitányság (ORFK) tájékoztatása szerint rengeteg csalás történhetett, országszerte összesen 111 büntetőeljárás indult. Az eljárások többsége vádemelés nélkül zárult le. Ezalól kivétel a Seres Mária Szövetségesei (SMS) elnevezésű párt: 2020-ban, 5 év nyomozás után emelt vádat az ügyészség a pártot vezető Seres Mária és férje, Stekler Ottó ellen, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt – a vádirat szerint a 2014-es választások során mintegy 117 millió forintos állami támogatást csalt el a párt. A Partizán kamupártokról készített oknyomozó dokumentumfilmje szerint Seres és férje állhatnak több más kamupárt ajánlóív-hamisításai mögött is, mind a 2014-es, mind pedig a 2018-as, majd a 2022-es választások esetében. A rossz szabályozást kihasználó politikai ügyeskedők tevékenysége a valódi politikai erők versengését is torzította. Valószínűsíthető, hogy a kormány azért is változtatta meg az ajánlási rendszert, hogy az esetleges sok indulóval a kevésbé egységes ellenzéki szavazótábort bontsa meg. 

A 2022-es országgyűlési választásokra a kormány 71 jelöltre emelte a listaállításhoz szükséges szintet, így a korábbi választásokhoz képest kevesebb kamupárt vállalkozott az indulásra. A kamupárt probléma egyik gyökere, a többes jelölés lehetősége ugyanakkor változatlanul fennállt, emiatt az ajánlóívekkel való visszaélések ismét gyakoriak voltak – a Gődény György vezette Normális Élet Pártja ívein például elhunyt személyek adatai és aláírásai szerepeltek.  A 2022-es választások után 73 kamupárt ellen indult peres eljárás.

Támogass minket rendszeres adományoddal,

hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

 

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [3]  Oldalak:   1

Még elvi kockázata sincs annak, hogy a pártok lebuknak

A Fidesz választási kampányára nagyjából négyszer nagyobb összeget fordítottak, mint amennyit a hatályos jogszabályok lehetővé tennének – ezt állítják a korrupció ellen küzdő civil szervezetek. Különben más pártok is túlköltekeztek, de hogy miből volt erre pénzük, azt ma senki nem tudja. Az Állami Számvevőszék szerint viszont minden rendben van.

Na, melyik parlamenti párt jelöltjei buktak le legtöbbször kampánypénzzel?

A Jobbik 22 jelöltjénél talált hiányosságokat az Államkincstár az állami kampánypénzek felhasználásában. A baloldali jelölteknél ez a szám 6, a Fidesznél 4 volt. A parlamenten kívüli pártok közül a Magyarországi Cigány Párttal volt a legtöbb gond.

Transparency: 3,6 milliárd forinttal nem tudnak elszámolni a kispártok

Több mint négymilliárdot kaptak az államtól a kispártok az áprilisi választás során, de 3,6 milliárd forinttal nem tudnak elszámolni – írja közleményében a Transparency International Magyarország. A parlamentbe jutott pártok pedig a számításaik alapján összesen több mint 3,5 milliárd forinttal költöttek többet a megengedettnél.
Találatok: [3]  Oldalak:   1