Újra és újra kiderül, hogy a 32 ezer kötvényest jó 200 milliárd forinttal átverő Quaestor-birodalom romjaiban is van még vagyon, de abból leginkább a kiváltságosok mazsolázhatnak.
Volt, hogy a feleségével üzente meg Schadl György, milyen döntést vár el a végrehajtók fegyelmi bíróságától, de olyan is előfordult a tanúvallomások szerint, hogy Völner Pállal meggyőzték az egyik minisztériumi főosztályvezetőt, hogy hibázott, amikor feljelentést tett egy végrehajtó ellen. A végrehajtói kar elnöke fegyelmi ügyekkel állíttatta félre az ellenségeit, és ha az érdekei úgy kívánták, meg is akasztott eljárásokat. Mindezt egy törvénymódosítással olajozta meg, amit Völner Pál segítségével vittek át az Országgyűlésen, és amely a mai napig hatályban van.
A Magyar Pünkösdi Egyház vezetői állítják: őket is megvezette a közpénzekkel csaló missziójuk, az ÁSZ pedig a módszertan felülvizsgálatát ígéri, miután szinte semmit nem vett észre. Az ügyészség már 2018 óta nyomozott, de csak tavaly lépett.
Békés megyében is ezer sebből vérzik a végrehajtási rendszer. Az adósok árverésekre szakosodott "vállalkozói" rétegről beszélnek, az ombudsmant két éve nem tesz semmit, a jogvédők az Alkotmánybírósághoz fordulnak.
Néhány nappal a tervezett eredményhirdetés előtt nulláz le 35, folyamatban lévő bírósági végrehajtói álláspályázatot egy friss törvénymódosítás. A lépés összefügg a végrehajtói kar korrupciós botrányával, amibe Völner Pál államtitkár már belebukott.
A sajtóban megjelent hírekkel ellentétben a nyomozás adatai szerint Simonka György nem befolyásolta a bűnszervezetre vonatkozó szabályozás módosítását. Hasonlóképpen más törvények esetében sem történt ilyen ráhatás, és erre utaló megállapítást a vádirat sem tartalmaz – írta a PestiSrácok.hu-nak küldött közleményében a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF).
A 2012-es új Btk. bűnszervezet-definíciójában sem a bűnözői csoporton belüli hierarchia, sem a konspiratív működés nem szerepelt, márpedig ezeknek a bizonyítása pluszfeladatot ró az ügyészségre. A tét nagy, mert ha valaki bűnszervezet tagjaként követ el valamit, a büntetési tétele duplázódik, elkobozzák a vagyona törvénytelenül szerzett részét, és a legtöbb kedvezményből eleve kizárják: a szabadságvesztést fegyházban kell letöltenie és nem bocsátható feltételes szabadságra.
(...)
Egyebek mellett azt írják, hogy a korábbi szabályozás idején
közepesen súlyos bűncselekmények esetén az indokoltnál hosszabb végrehajtandó szabadságvesztést tartalmazó ítéletek születtek;
a joggyakorlat elmosta a különbséget a bűnelkövetői alakzatok között;
az összehangoltság kritériuma nem működött a jogalkalmazási gyakorlatban, ezért vezetik be helyette a konspiratív működést.Bérdi egyetért a módosítással, és abszurdnak tartja, hogy a bírósági ítéletek alapján Magyarországon látszólag mennyire sok bűnszervezet működik. Szerinte a szakma lazának tartotta a korábbi meghatározást, ami miatt a bíró lényegében azt nevezett bűnszervezetnek, amit akart. Szerinte is az az érdemi különbség a bűnszervezet és a bűnszövetség között, hogy előbbiben hierarchikus a viszony, van főnök, aki dönt a fontos ügyekben, és jogos elvárás, hogy a konkrét ügyekben a nyomozók és az ügyészek ezt be is bizonyítsák.
A jövőben pluszdolgot is bizonyítania kell az ügyészégnek - és ez bitang nehéz feladat.
Szavakban erősen küzd a kormány a fekete foglalkoztatás ellen, de van egy szakma, ahol semmit sem tesznek, pedig tízezrek dolgoznak feketén. Ők a személy- és vagyonőrök, akiket a köznyelv biztonsági őrökként ismer. Ott vannak mindenütt: az illatszerboltban, a murvával felszórt parkolók lakókocsijaiban, a hétvégi meccseken, az elektronikus kapukat helyettesítik a metróban. Társadalmi megbecsülésük a taxisokéval vetekszik, átlagos bérszintjük pedig mélyen az átlag alatt.
