language

Személyek:

Kecskés Lászlóné highlight_off

Akták:

Quaestor botrány highlight_off

Quaestor botrány

Quaestor botrány

2015. március 10-én a Nemzeti Bank részlegesen felfüggesztette a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. tevékenységi engedélyét, mivel a gyanú szerint a cég 150 milliárd forintnyi fiktív kötvényt bocsáthatott ki. A Nemzeti Nyomozó Iroda csalás gyanújával ismeretlen tettes ellen indított nyomozást az ügyben, Tarsoly Csabát, a Quaestor cégek tulajdonosát csak két és fél hét elteltével vették őrizetbe gyanúsítottként. A Quaestor-per 2016 nyarán kezdődött: az ügyészség több, mint ötezer rendbeli csalást és sikkasztást rótt fel Tarsoly Csaba és társai terhére. A per azóta is tart – a vádhoz szükséges megfelelő szakértői vélemény ugyanis továbbra is hiányzik.

Több minisztérium, köztük a Külgazdasági és Külügyminisztérium is befektetett korábban a Quaestornál. A KKM mintegy 72 milliárd forint értékű befektetését az ügyészség szabálytalannak ítélte. Emellett a Külügyminisztérium által létrehozott Magyar Nemzeti Kereskedőház is milliárdokat bízott a brókercégre, majd egy nappal a botrány kirobbanása előtt mentette ki a tőkéjét a Quaestortól. Ez többekben bennfentes információval való visszaélés gyanúját keltette, a kormány ezzel szemben cáfolta, hogy bennfentes információik lettek volna – állításuk szerint miniszterelnöki utasításra vették ki a pénzt a Quaestortól. Orbán Viktor elismerte: ő rendelte el, hogy a minisztériumok ürítsék ki brókercégeknél vezetett számláikat, ugyanis a Buda-Cash bedőlése után úgy látta, hogy a “dominóhatással fenyegetett időszakban egyetlen forintnyi közpénzt sem szabad tartani” brókercégeknél.

Az ügynek több, mint 30 ezer károsultja van, összesen mintegy 200 milliárd forintos kárral. Bár az állam a botrány kirobbanásakor széleskörű kártalanítást ígért ez azóta is csak részlegesen valósult meg. Az egykori Quaestor-ingatlanvagyonból ugyanakkor több vagyonelem töredékáron Tiborcz István-közeli kör tulajdonába került: így például a győri ETO-javakat (stadion, pláza és hotel) 8,2 milliárd helyett 820 millióért szerezte meg Paár Attila, a West Hungária Bau tulajdonosa, Tiborcz egykori üzlettársa. Itt említhetjük a mátrai Lifestyle Hotelt is, ami 2018-ban a Quaestor leányvállalatától Mészáros Lőrinc érdekeltségeihez került, majd a BDPST Grouphoz vándorolt át – mindeközben, bár több száz milliós állami támogatást kapott felújításra, egykori Quaestor-vagyonelemként továbbra is bűnügyi zár alatt van. 

Támogass minket rendszeres adományoddal,

hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [2]  Oldalak:   1

Miért nincs kártalanítás?

A Buda-Cash és a Hungária kártalanítása sehol sem tart, de még az eddig irigyelt Quaestor-kötvényesek is csak 6 millió forintig kapnak egyelőre térítést.

Ki az ország legnagyobb pénzügyi csalója?

A rendszerváltás óta számos esetben megrázták már botrányok a magyar pénzügyi szektort, az alábbiakban a legemlékezetesebb eseteket foglaltuk össze, nem titkoltan azzal a céllal, hogy választ találjunk, ki az elmúlt közel 30 év legnagyobb pénzügyi csalója. Meglátásunk szerint ezt a címet egyértelműen a Quaestor, illetve Tarsoly Csaba "érdemli ki", aki feltehetően egy igen jól felépített rendszerben hosszú évekig felderítetlenül építette minden idők legnagyobb magyar pilótajátékát, amiben 200 milliárd forint feletti pénzösszeget vontak be a befektetőktől. Tarsolynak nem mellesleg azt is sikerült elérnie, hogy mindezek ellenére ne úgy vonuljon be a magyar történelembe, mint az emberek kifosztója, hiszen a Quaestorra külön törvényt szabtak, a kötvényeseket lényegében teljes mértékben kártalanítják (egyeseknek még a meg nem szolgált kamatokat is kifizetik!)
Találatok: [2]  Oldalak:   1