Több mint egy éve tárgyaltak az Alföldi Nyomda állami megvásárlásáról, miközben a cég gigamegrendelést kapott későbbi vevőjétől.
A strasbourgi törvényszék megerősítette: a kormány gyakorlatilag monopolpiacot hozott létre az iskolai tankönyvellátásban. A pert indító kiadók esetleges kártérítésről később döntenek majd.
„Én nem lettem milliárdos, nekem nincsenek vállalkozásaim” – szerénykedett Kövér László házelnök az LMP-s pártalapítvány Ökopolisz minapi rendezvényén. És valóban: a Kövér-családban nem ő, hanem fivére, Kövér Szilárd volt a cégfelelős. A hőskorban nyakig benne volt a pártközeli, utóbb elkayásított szatellitcégekben, utóbb a nyomdabizniszbe zsilipelt. Az erős hátszélen nem múlott, hogy nem aratott nagy gazdasági sikereket, jelenleg egyetlen szerény tanácsadó vállalkozást futtat.
A tankönyves állami cég, a Kello azt állítja, hogy munkatársai leterheltsége miatt alvállalkozóval tudja csak kinyerni az adatokat saját adatbázisából arról, melyik tankönyvből hány diák tanul. 20 ezer plusz áfáért óránként. Összesen 66 040 forintot kér.
Szürreális hivatali útvesztőben találja magát, aki egy szimpla adatot kér az oktatási kormányzattól. Az adatvédelmi hatóság kérésünkre kiadott álláspontját, amely kimondja, hogy ezek nyilvános adatok, azzal söpörte le az állami tankönyves cég, hogy a szórend nem stimmel.
Idén tízmilliárd forintot fordít az állam tankönyvfejlesztésre és -kiadásra, a piaci szereplőket azonban elfelejtették tájékoztatni arról, miként vehetnek részt a központosított rendszerben. A legújabb fejlemények egyértelműen arra utalnak, hogy a kormány kiadóvásárlásban gondolkodik.