language

Kulcsszavak:

háttér highlight_off

Akták:

Kereskedőházak csókosoknak highlight_off

Kereskedőházak csókosoknak

Kereskedőházak csókosoknak

A külkereskedelem központjai, az úgynevezett kereskedőházak felügyeletére hozták létre 2012 végén a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-t, amely a kezdetektől sorozatos botrányaival és hatékonytalan működésével keltette fel a figyelmet. Az elképzelés az volt, hogy a kereskedőházak a hazai kis- és középvállalkozások exporttevékenységének bővülését hozhatják, új üzleti kapcsolatokat teremtve, ami valóban fontos lenne, hiszen Magyarország rendkívül kereskedelem- és exportorientált ország. Az elmúlt évek azonban nem ezt bizonyítják: 2015-ben például 6 milliárd forint veszteséget produkáltak, előfordult, hogy egy országgal a kereskedelem éves volumene nem érte el a kereskedőházra való ráfordítás költségét. 

A rendszer nem volt átlátható, számos esetben felmerülhet a gyanú: csupán a csókosok vagyonosodását segítette elő a kezdeményezés. A török milliárdos üzletember, a Galatasaray ex-elnöke, Adnan Polat – aki egy Tiborcz-közeli ingatlanbizniszben is felbukkant – több milliárdnyi közpénzt kapott homályos célokra a tulajdonában lévő kereskedőházakon keresztül.

Az alkalmazottak között Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter futsalos barátai és Fidesz-közeli "szakértők" is felbukkantak, a kereskedőházak üzemeltetői pedig tipikusan nem rendelkeztek kellő tapasztalattal a külkereskedelem terén, nem volt értékelhető üzleti tevékenységük, ezért vélelmezhetően gyakran kormányzati hátszéllel nyerhették el az üzemeltetést. A kereskedőházakat üzemeltető állami társaság neve a Quaestor-botrány kapcsán is előkerült: bár sokáig titkolták, mennyi pénzt tartottak a Questornál a cég bedőlése előtt, azóta kiderült, 2013-ban két nap alatt 9,3 milliárd forintot utalt el a külügy cége a Quaestornak, a maradékot pedig a bedőlés napján vette ki a brókercégből a MNKH Zrt.

2018-ban jelentette be a kormány, hogy – az Adnan Polathoz köthető kereskedőház kivételével –  bezárja kereskedelmi kirendeltségeit és átalakítja a 2012-ben bevezetett kereskedőházi rendszert, amely összesen 9,3 milliárd forintos veszteséget termelt működése során. Az átalakítás részeként az MNKH Zrt. összeolvadt leányvállalatával, a fúzióból pedig a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zrt-t hozták létre – élén a Mészáros Lőrinc-közeli Ligetfalvi Gáborral – amely a tervek szerint öt fókuszáltabb, úgynevezett Exportfejlesztési és Promóciós Központtal működne. A társaság átalakítása után kiderült, hogy annak pénzügyi-számviteli feladatellátásában és a vagyongazdálkodásában az Állami Számvevőszék szabálytalanságokat talált.


A Kereskedőházak megnyitására vonatkozó közbeszerzéseket eléred a RedFlags-en.


 

Támogass minket rendszeres adományoddal,

hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [18]  Oldalak:   1 2   >  >>

300 milliárdot elköltött a külügy, majd kitették Mészáros volt emberét

A miniszter futsalos csapattársai után az elmúlt évben egy focistafeleség borzolta a kedélyeket a külügyben, konkrétan annak két cégénél. Kővári Ágnes először az Eximbanknál próbált szerencsét a nemzetközi üzletfejlesztési igazgatói poszton, ahová a felcsúti milliárdos bizniszéből, a 2Rule sportszermárka gyártójától érkezett. Tevékenysége során csak a legkisebb cégeknek szánt, mindössze 2 milliárd forintos keretből gazdálkodó exporttámogatás kedvezményezettjeinek névsorát tették közzé, a többi pénz sorsa egyelőre homályba vész.

Vannak, akiknek nagyon bejött a keleti nyitás

Bár ma már kevésbé hangsúlyos eleme a magyar külpolitikának a keleti nyitás, a kormány azért a mai napig nem sajnálja a pénzt és a politikai tőkét, hogy a befektetések és kereskedelmi lehetőségek reményében építse az ország keleti kapcsolatait. Ehhez képest gazdasági szempontból a keleti nyitással egyedül Ázsia járt jól: a a térséggel szembeni kereskedelmi hiányunk tartósan magas maradt. Ez persze nem magyar betegség, egész Európára igaz. Ám a magyar külpolitika azzal, hogy Ázsiának gazsulál, Európa és saját gazdasági érdekei ellen dolgozik.

Megbukott a terrorátvilágításon Orbán kedvenc arab üzletembere

Kockázatokat tárt fel a Terrorelhárítási Központ, amikor ellenőrizte Jordánia tiszteletbeli konzuljának hátterét. Az Orbán Viktorral jó kapcsolatokat ápoló Zaid Naffa segítette a körözés alatt álló szaúdi milliárdos, Ghaith Pharaon magyarországi beutazását. Most kiderült: nemcsak Pharaon, de Naffa is magyar állampolgárságot akart. Ekkor ellenőrizte őket több szerv, Naffa pedig megbukott az átvilágításon.

Tőkekivonás Fellegi Tamás osztrák cégének magyar leányvállalatából

Kivon 30 millió tőkét magyarországi cégéből Fellegi Tamás exminiszter bécsi érdekeltsége, az EuroAtlantic Holding GmbH. Amiben tulajdonos egykori kabinetfőnöke, a most már Hernádi Zsolt Mol-elnökkel mozgolódó Komondi Zsolt magyar cége is.

Újabb magyar cégben jelent meg Orbán milliárdos török üzletember barátja

Adnan Polat lett az egyik ügyvezetője, és az ő amszterdami érdekeltsége a tulajdonosa a frissen létrejött DNN Solar Partners Kft. tanácsadócégnek.

Akkor Szijjártó Péter bejött a szobámba, és megette az almámat

Kohut Balázs, a Külgazdasági és Külügyminisztérium volt közigazgatási államtitkára hirtelen távozott a posztjáról. Most elmeséli, hogy miért. Új posztjain rendkívüli nagykövetként Olaszországgal, míg frissen kinevezett karibi biztosként Kubával foglalkozik.

Kérdőjelek az afrikai magyar kereskedőház körül

Nemzetbiztonsági kockázatot rejtő üzleti vonalat építettünk ki Afrikában a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. égisze alatt működő Magyar–Afrikai Fejlesztési Kft.-n keresztül. Merthogy utóbbi tulajdonosi köre mélyreható orosz kapcsolatokat ápol. Etióp hadügyi beszállításaink mellett ráadásul az ellenzéki összefogás vezetőjét támogatjuk Botswanában, egy amerikai befolyás alatt álló térségben. Balekok vagy eszközök vagyunk egy nemzetközi játszmában?

Még az emlékét is letagadnák Pharaonnak

Bár korábban lapunknak elismerték a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-nél (MNKH), hogy közös céget hoztak létre Ghaith Pharaon szaúdi milliárdossal, akit az FBI és az Interpol huszonöt évig körözött, a társaság Zrt. vezetője ma már arról beszélt az Országgyűlés külügyi bizottsága előtt: nem tud róla, hogy az elhunyt üzletemberrel közös cégük lett volna. Oláh Zsanett vezérigazgatót és Magyar Levente külügyminisztériumi államtitkárt a bizottság az állami tulajdonú kereskedőház éves tevékenységéről kérdezte, amely során többször is szóba került a szaúdi üzletember neve, azonban minden jel szerint a legszívesebben hallgattak volna róla.

Kereskedőházak: nyakló nélkül ömlik a közpénz

Úgy tűnik, továbbra sem fukarkodnak a közpénzekkel a Külgazdasági és Külügyminisztérium tulajdonában álló kereskedőházak és kapcsolt vállalkozásaik – derült ki a társaságok által idén kötött szerződések listájából. A Magyar Nemzet birtokába jutott dokumentum arra utal, az állami cégek továbbra is bátran költik az adófizetők pénzét, miközben a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH) tavaly 6 milliárd forint mínuszt termelt, indulása óta viszont kevesebb mint 3 milliárd forint hasznot hajtott a magyar vállalkozások számára.

Mi közpénzt elszórnak, mégis totális kudarc az afrikai nyitás

Az MNB egyik alapítványának nagyon is közpénz jellegű támogatása leplezi le, mekkora rombolást vitt véghez a kormány az elmúlt években a külgazdasági kapcsolatokban.
Találatok: [18]  Oldalak:   1 2   >  >>