Január 22-én ünnepelte ötéves születésnapját az Akadémiai Dolgozók Fóruma, ebből az alkalomból kerekasztal-beszélgetést szerveztek Budapesten. A meghívott vendégek közt volt Ádám Zoltán, a Corvinus korábbi oktatója, Gyenge Zsolt, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem docense, Havas Attila, a Közgazdaságtudományi Intézet főmunkatársa, valamint Kamarás Katalin, a Wigner Fizika Kutatóközpont vegyésze. A beszélgetést Lőrincz Viktor, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének tudományos segédmunkatársa moderálta. A beszélgetés résztvevői korántsem festettek pozitív képet a felsőoktatás helyzetéről: szóba került többek között a modellváltás és a tudomány szabadsága is.
Rengeteg meglepetést tartogatnak azok a törvénymódosítási javaslatok, melyeket Csák János kulturális és innovációs miniszter terjesztett be november 14-én. A legrelevánsabb érdekesség, hogy a ZalaZone Zrt. a Széchenyi Egyetemhez kerül, az ózdi Digitális Erőművet a vadonatúj Magyar Kultúráért Alapítvány kapja meg, egy főiskolát pedig egyetemmé neveztek át.
Év elején derült ki az Európai Bizottság leveléből, hogy az alapítványi egyetemeket kizárhatják az EU által finanszírozott oktatási- és kutatási projektekből, mint az Erasmus+, vagy a Horizont Európa. A döntés több ezer egyetemi hallgató számára tette kétségessé a jövőben a külföldi tanulás vagy szakmai gyakorlat lehetőségét. Videónkban bemutatjuk, mi a problémája pontosan a Bizottságnak, hogy alakult a felsőoktatás a Fidesz kormányzása alatt, és hogyan jutottunk el a modellváltásig. Emellett arra is megkísérlünk válaszolni, hogy mit veszíthetnek a fiatalok, ha nem sikerül megállapodásra jutni az Erasmus-ügyben.
Egy esetleges kormányváltás után is biztonságban lesz a 4iG, Mészáros Lőrinc korábbi érdekeltsége, amelyet nemzetközi multivá tesz az állami segítség és a német hadiipari óriás, a Rheinmetall tőkéje.
Az uniós források számos területen apadnak majd, de a kutatás-fejlesztés és az innováció nincs ezek között. Aligha véletlen, hogy a felcsúti oligarcha most épp egy kutatóintézetet „pásztáz”.
Egye több minden igazolódik be a BME-oktatók névtelen leveléből, amit Hadházy Ákosnak írtak a Pető Intézet gyermekbútor-botránya miatt. Valóban volt titkos szakértője a 10 millió forint közpénzzel megtolt, de befuccsolt projektnek, és, bár erre is milliókat szántak, valóban nem fizették ki a fejlesztést végző műegyetemi dolgozókat. Hadházy feljelentést tesz.
Külföldi multicég bizonyítható, horribilis és pofátlan csalására, egy állami intézmény érthetetlen, milliárdos kárt okozó szemhunyására és az adófizetői pénzek kitalicskázásához való asszisztálására bukkant a PestiSrácok.hu a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. Portálunk a SOTE szerződései között egy olyan, 2006 óta érvényben lévő hőszolgáltatási kontraktust talált, amely egyértelműen felveti a csalás, a hűtlen kezelés és súlyos szerződésszegések sorozatának gyanúját, és amely legalább 3-4 milliárd forintos kárt okozott már az egyetemnek. A csaló multi zsíros szerződésével szemben ezidáig Szász Károly, a SOTE kancellárja sem tette meg a szükséges lépéseket, bár a milliárdokat többször is visszaszerezhette volna. Hónapokig tartó oknyomozásunk után bemutatjuk, a magyar energia-, víz- és hulladékgazdálkodási piac egyik vezető szereplője, a francia Veolia a SOTE felelőtlen döntéssorozatainak is köszönhetően hogyan lapátolta ki a milliárdokat az intézményből, és hogyan lehet 2019-ig a Veolia aranybányája a SOTE.
Palkovics László egykori üzlettársa többször, valódi verseny nélkül jutott megbízásokhoz, Fauszt Zoltán érdekeltségei ráadásul pont oktatási fejlesztésekben vehetnek részt.
Uniós pénzből finanszírozott áltudományos tanulmányokra bukkant Hadházy Ákos a Debreceni Egyetem közbeszerzéseit vizsgálva. A szokásos heti korrupcióinfón kiderült: az egyetem felszólításra sem tett teljes körűen eleget szerződés-közzétételi kötelezettségének.
A DFT-Hungária Zrt. körül kialakult céghálózatban tökéletes módszertant fejlesztettek ki az uniós fejlesztési pénzek becsatornázására: a hálózat tagjai az elmúlt három évben legalább 6 milliárd forintot pályáztak össze. Cikksorozatunk első részében egy belső használatra szánt prezentáció segítségével bemutatjuk, hogyan csinálják ezt a profik, és összevetjük ezt néhány megnyert és lezárult projekt eredményével.