language

Intézmények:

Nemzeti Kulturális Alap (NKA) highlight_off
Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [57]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6   >  >>

Így kerültek a kémelhárítás látókörébe az orosz propagandahálózat magyarországi leágazásai

Magyarországon a szuverenitás védelme kimerül az ellenzék és a független sajtó vizsgálatában, egzecíroztatásában. Pedig a saját portájuk előtt is lenne mit söprögetniük a Rogán Antal befolyása alatt álló magyarországi titkosszolgálatoknak – derül ki egy nemzetközi elemzésből.

Megtudtuk, kit talált meg Magyarországon a kémelhárítás az orosz befolyásolási hálózat felderítésekor

Két francia és egy Budapestről szerkesztett weboldal került európai titkosszolgálatok látókörébe. A szálak a Mi Hazánkhoz vezetnek, de a Visegrád Post nevű oldalt üzemeltető cégnek miniszterként Kásler Miklós is juttatott némi pénzt a saját keretéből. A befolyásolási hálózat felderítésében közreműködő forrásokból lapunk úgy tudja, a közvetve a Kremlből irányított hálózattal Moszkvának hosszabb távú céljai lehettek.

Tartozásai miatt pereket veszített, mégis közpénzek milliárdjairól rendelkezik

Orbán János Dénes a magyar irodalom egyik központi figurája lett az elmúlt években. Az erdélyi származású író többek között állami íróakadémiát vezet, tagja a Magyar Művészeti Akadémiának, az NKA Szépirodalmi Kollégiumának vezetője. A fenti tisztségeinek köszönhetően közpénzek milliárdjairól rendelkezhet, csak az éves NKA-támogatások összege százmilliós nagyságrendű. Mindezeket a pozíciókat úgy birtokolja, hogy nem mondható pénzügyileg túl stabilnak. Még erdélyi éveiben pénzhamisítás miatt büntették, több százezer eurónyi kölcsönök egy részét kellett tőle perben visszakövetelni. Kolozsvári volt üzlettársak és vállalkozók történetei rajzolták meg Orbán János Dénes eddig széles körben nem ismert arcát.

Hiába a Petőfi-évre költött milliárdok, omladozik az egykori Landerer-nyomda épülete

Omladozó vakolat, vassal alátámasztott körfolyosók, hatalmas gerendákkal megerősített lépcsőház: idén, Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóján is ez várja az épületbe lépőket az egykori Landerer-nyomda épületében. 1848. március 15-én itt nyomtatták ki a 12 pontot, illetve Petőfi Sándor Nemzeti dal című költeményét. Itt adták ki Kossuth Pesti Hírlapját, és itt ülésezett a Batthyány Lajos vezette első független felelős magyar kormány 1848-ban. Mindezek ellenére sem jutott az épület felújítására pénz, pedig például Schmidt Mária és Lezsák Sándor alapítványainak is százmilliók jutottak a Petőfi-év forrásaiból.

Focisták cirkuszlátogatására volt támogatás, az Átriumnak nem jutott

„Öt év melónk volt abban, hogy működő, szakmailag és emberileg is kiváló, egymást támogató csapat jöjjön itt össze, és ezt most baltával kellett szétverni. Ez iszonyatosan lélektépő és rohadtul igazságtalan” – mondta Zsedényi Balázs, az Átrium operatív menedzsere. A budapesti színház munkatársai csütörtökön jelentették be, hogy nem tudnak tovább harcolni a pénztelenséggel, több kollégájuk már a felmondási idejét tölti.

Zsebben a Dunakanyar. Terebélyesedő alapítványok Rétvári államtitkár körül

Újabb egyéni választókerületi győzelme után gyorsan gyarapszik a Rétvári Bence bizalmi embereire épülő alapítványi hálózat, amely államilag finanszírozott rendezvényekkel, propagandalapok működtetésével segíti a képviselő-államtitkárt. Legutóbb értékes váci ingatlant kapott az államtól az egyik szervezet.

Bús Balázs még nem fizette vissza a jogtalanul felvett pénzeket, és a kormányhivatal szerint nem is kell

Január 25-én megírtuk, hogy Bús Balázs már egy éve egyszerre a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alelnöke és önkormányzati képviselő, holott a két pozíció a törvény értelmében összeférhetetlen egymással. Cikkünk után Bús lemondott az óbudai képviselőségről, ám a jogtalanul felvett tiszteletdíját még nem fizette vissza. Az önkormányzat még vizsgálódik az ügyben, de a kormányhivatal „segítségnyújtásként” már közölte, hogy szerintük nem is kell visszaadnia Búsnak a pénzt, mert nincs ilyen a törvényben. Az ellenzék szerint 5,6 millió forintról van szó.

Milliárdok mennek el a Petőfi-emlékévre, de az új állandó kiállítás nem lesz kész időben

Még tavalyelőtt, 2020. december 1-jén döntött úgy az Országgyűlés, hogy a költő születésének 200. évfordulója alkalmából Petőfi Sándor-emlékévvé nyilvánítja a 2022-2023-as évet. Jut pénz operára, képregényre, filmekre, klubhálózatra és sok egyébre is. A Lezsák Sándor vezette lakitelki Népfőiskola Alapítványnak, a gurulós turulszobrok rendező cégének és Rákay Philipnek is jut a Petőfi-emlékévre szánt milliárdokból. A Demeter Szilárd által vezetett két, e célra létrehozott ideiglenes kollégium kilencmilliárd forintot fog szétosztani, a pályázati kiírások egy része nem született még meg. A múzeum állandó Petőfi-tárlata nem készül el a startra, de gondolva arra, hogy vajon a költő milyen programokat érezne magáénak, a nyári fesztiválokon talán már találkozhatunk a reformkori DJ-szettekkel.

Bús Balázs már 1 éve összeférhetetlenül lehet a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke

Óbuda korábbi kormánypárti polgármesterét, aki 2019 óta csak önkormányzati képviselő a kerületben, Kásler Miklós miniszter 2021. január 1-től a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alelnökének nevezte ki. Ez azonban az önkormányzati törvény alapján szerintünk összeférhetetlen, mert ellentétes a Mötv. 36. § (1) bekezdés a) pontjával: az NKA alelnökség kormánytag kinevezése útján létrejött tisztség, amit ez a szabály tilt.

Kásler Miklós miniszter közreműködésével dübörög 60 ló a Szent László-rockoperában

Nem sajnálja a pénzt a kormány a lovas színházra, amelytől politikai hasznot is remél. A műfaj koronázatlan királya, Pintér Tibor most mutatta be Izsákon a Szent Lászlóról szóló rockoperát, amelyet a pozsonyi csatáról készített animációjával köznevetség tárgyává lett Magyarságkutató Intézet hitelesít.
Találatok: [57]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6   >  >>