K-Monitor Adatbázis

Lévai imidzse inkább a családot egyben tartó háttérember, jószolgálati nagykövet, de ha jobban megnézzük, eddig is volt nyoma a közéleti tevékenységének – például földtulajdonosként vagy a testvére körül kinövő gazdasági birodalom révén.

Ha valamiben nagyon jó az Orbán-kormány, az a különböző ügynökségek gründolása. A teljesség igénye nélkül, van Magyar Turisztikai Ügynökség, Nemzeti Sportügynökség, Digitális Magyarország Ügynökség. Azt pedig még 2019 tavaszán jelentették be, hogy létrejön a Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ) azzal a céllal, hogy biztosítsa a kormányzati informatikai beszerzések egységesítését.

Kovács Gergely, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) elnöke osztott meg két képet Tiborcz István most megnyílt svábhegyi privát klubjának környékéről. A képpáron jól látszik, hogyan tarolták le a fákat pár év alatt a korábban erdős területen, hogy a helyükre 16 luxusingatlant húzzanak fel.

A magyar állam 2013 közepén hárommilliárd forintért 49 százalékos tulajdonrészt szerzett a Széchenyi Kereskedelmi Bankban. A pénzintézet az Államadósság Kezelő Központot is vezető Töröcskei István érdekeltsége volt. A Fidesz-közeli bankár a vád szerint az állami tőkeemelés idején törvénytelen pénzügyi manőverekkel is igyekezett fenntartani a bank működőképességét, a Széchenyi Bank azonban minden próbálozás ellenére bedőlt. A hatóságok nyolc évig nyomoztak az ügyben, a kormányzathoz tartozók felelőssége azonban érdemben nem vetődött fel. Az állam által a bank vezetésébe delegált ügyvédet, Vörös Józsefet – aki Mészáros Lőrinc bizalmasa – ugyan őrizetbe vették, de az ügyészség lapunknak küldött válasza alapján bizonyítottság hiányában nem vádolták meg.

Az Alkotmánybíróság ugyanazon a napon utasította el a Budai Hengermalom MFB-hitele ügyében beadott alkotmányjogi panaszunkat, amelyen az Átlátszó megkapta az alkotmánybírósági eljárás elhúzódása miatt beadott strasbourgi kérelmünkre megítélt kártalanítást. A jövőre nézve ugyan az állami bankok működésének átláthatósága egy, az AB által hasonló ügyben néhány hete hozott döntés alapján akár még bővülhet is, de ez nem változtat azon, hogy már sosem fogjuk megtudni, hogy hogyan szerezte Nyerges Zsolt 2000-ben az első milliárdját. Az igazán szomorú az, hogy ez tíz évvel és három országgyűlési választással az eredeti adatigénylés benyújtása után igazából már mindegy is.

Öt éve Simicska-tulajdonban még bontották az oszlopait, most Mészáros Lőrinccel újra rekordokat dönt az Orbán-Simicska háború emblematikus cége.

A budai Orbán-hegyen fekvő Hangya utca élete pár éve alaposan felbolydult. Ennek oka, hogy az egyébként csendes kis hegyvidéki utca és a Költő utca által határolt több hektárnyi, korábban erdős területen több építési beruházás is zajlik párhuzamosan.

Az új földesurak még az ugyancsak a háború okozta gazdasági visszaesés és üzemanyag-drágulás idején is nyerni tudnak. Jól jár, aki az állami földárveréseken birtokhoz jutott, és azon gabonát termeszt.

Bár az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete óta Orbán Viktor miniszterelnök és a kormány tagjai hirtelen elkezdték nyugati, NATO-s elkötelezettségüket hangoztatni, az elmúlt tizenkét évben számos olyan kormányzati döntés volt, amellyel Vlagyimir Putyin Oroszországát segítették. Ezek különösen szembeötlőek voltak akkor, amikor a kormány olyan helyzetekben is Putyinéknak kedvezett, amelyekben Oroszország törekvései egyértelműen ütköztek Magyarország NATO-s és EU-s szövetségeseinek, vagy éppen magyar gazdasági szereplőknek, sőt a magyar államnak az érdekeivel.

A cikkünkben bemutatott, 2002-től 2021-ig tartó időszak tulajdonosváltásai és az ehhez kapcsolódó történések jó példái annak, hogyan követi le az oligarchák tulajdonszerzése, vagyonosodása a Fideszen belüli erőviszonyok változását.