language

Kulcsszavak:

klientúra highlight_off

Akták:

Paks II highlight_off

Paks II

Paks II

Magyarország és Oroszország 2014 januárjában nagy port kavaró megállapodást írt alá a paksi atomerőmű bővítéséről. A 12,5 milliárdos szerződést, amely szerint 2014 és 2025 között az orosz állam 10 milliárd eurós hitelkeretet biztosít Magyarország számára a beruházáshoz, az országgyűlés utólag, 2014 februárjában, a megállapodás részleteinek ismerete nélkül fogadta el. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az Energiaklub a szerződés háttéranyagainak megismerésére vonatkozó közérdekű adatigénylését azzal utasította el, hogy a kért adatok az orosz-magyar megállapodás előkészítését szolgálták, ezért titkosak. 2015 márciusában az Országgyűlés meg is szavazta azt a törvényjavaslatot, ami 30 évre titkosítaná a paksi bővítés szerződéseit. Az Alkotmánybíróság 2021-ben, hat évvel a törvény megszavazása után mondta ki, hogy a titkosítás nem alaptörvény-ellenes. Korábban azonban a titokfelügyeleti eljárás megállapította, hogy a mindenre kiterjedő titkosítás nem indokolt, valószínűsíthetően ezért ígérte 2017 tavaszán a kormány a titkosítás enyhítését –  ugyanaz év őszén végül a Közérdekvédelmi Központ hozta nyilvánosságra a beruházás előkészítése során kötött szerződéseket.  

Az Európai Bizottság jelezte, hogy Brüsszel közbeszerzési szempontból vizsgálja az üzletet, mivel a magyar állam tender kiírása nélkül ítélte oda a kivetelezés jogát az orosz állam atomenergatikai iparát irányító Roszatom óriásvállalatnak. 2017. elején az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy állami támogatást kapjon a paksi atomerőmű bővítése.

Bár a létesítési engedélyt csak 2022 nyarán kapta meg a beruházás, a kormányközeli körök már bőven profitálhattak belőle. Mészáros Lőrinc családi érdekeltségei – a Mészáros és Mészáros Kft, illetve a Fejér B.Á.L. Zrt – mellett a West Hungária Bau, a Szíjj László-féle Duna Aszfalt Zrt, a 4iG és a New Land Media is sikeresen szerepelt a Paks II. Zrt. tenderein.

A beruházás várható befejezése folyamatos csúszásban van – a kormány 2014-ben 2023-as átadást ígért, azóta már egyre valószínűbb, hogy 2030 előtt nem készülnek el az új atomblokkok. A Népszava számításai szerint a szerződés szerinti 4500 milliárd forinthoz 2032-től további 1787 milliárd adódna Paks I. leszerelési költségei miatt. 


A PAKS-II Zrt. szerződései, amit a Közérdekvédelmi Központ hozott nyilvánosságra (2017.09.13)

A Roszatom paksi szerződései (Direkt36)

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [60]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6

Századvég-botrány: „Eddig sem a Patyolat vállalat kormányzott”

A demokráciák szokásos kontrollmechanizmusainak megkerülése, a közpénzek áramlásának politikaközelbe irányítása az Orbán-kormány idején nem diszfunkció, hanem a rendszer lényege – hangzott el Az illiberális állam működése a gyakorlatban - A Századvég-ügy című budapesti konferencián, A Liberális Magyarországért Alapítvány rendezvényén a résztvevők többsége egyetértett vele, hogy a korrupció terén „minőségi előrelépés” történt 2010-ben.

Paks 2: „a pereket is megpróbálja ellehetetleníteni a kormány”

A kormány azt akarja elérni, hogy minden adatigénylést megtiltson a paksi beruházással kapcsolatban, de Péterfalvi Attila is azt mondja, hogy ez abszurdum, szégyen, hogy ez a javaslat az Országház elé kerülhetett – ezt Szél Bernadett mondta az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.

„Lajos erre azt mondta…” - Csintalan Sándor beavat Simicska terveibe

Húsz éve interjúztunk vele utoljára. Akkor ő volt a Horn-féle MSZP wunderkindje. Azóta történt vele egy s más, ma már Simicska Lajos barátjának mondhatja magát. Ezért, meg a Lánc­híd rádiós érintettsége okán kérdeztük meg, hogy mi történik a jobboldali médiabirodalomban.

Orbán és Simicska harca a paksi atomerőműben

Egy parlamenti szópárbajban Lázár János nemrég burkoltan az atomerőmű „simicskátlanítására” utalt annak kapcsán, hogy a kormány nemzetközi menedzsmentet állítana az energiacég élére. A tervezett lépés másik célja a régi és az új blokkok párhuzamos működtetése ellen lázadozó paksi szakembergárda megfegyelmezése lehet.

A korrupció olyan, mint a fekete lyuk

Magyarországon a korrupció intézményesült, és egyre inkább központosult hálózatként viselkedik - mondja Fazekas Mihály korrupciókutató. A Cambridge-i Egyetem kutatója úgy látja, van ugyan még egy olyan intézményi kör Magyarországon, amelyik érintetetlen a korrupciótól, de megfigyelhető egy stabilan, állandóan korrupt csoport is.

Vona: a bővítés ügyében a Fidesz és az MSZP cégbirodalmainak vitája zajlik

Vona Gábor, a Jobbik elnöke szerint a Fidesznek és az MSZP-nek a paksi atomerőmű bővítése körül folyó vitája arról szól, hogy melyik politikai erő cégei tudják megszerezni a 40 százalékos magyar részvételi lehetőséget.

Szanyi Tibor: havi egymillió forintos jövedelemig mindenki jól járna

Orbán Viktor valljon színt a személyes jó barátainak juttatott adómentes pénzekről - erre szólítja fel az MSZP a miniszterelnököt. Szanyi Tibor az ATV Startban elmondta, a haveroknak történő pénzosztogatás nemrégiben ismertté vált legújabb példája, hogy az állami gázkereskedő, egy bizonyos Garancsi István svájci cégének adja el az olcsó gázt, majd ugyanezen cég mintegy 55 milliárdos haszonnal adja azt vissza az államnak.

Orbán szerint nem paksolják el a jövőt

A parlamenti ciklus utolsó ülésszakának első napján a Paksi Atomerőmű bővítéséről szóló államközi szerződés-tervezet is napirendre került. Orbán Viktor szerint nukleáris energia ügyében valójában nincs véleménykülönbség a Fidesz és az MSZP között.
Találatok: [60]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6