Legóként egymásra épülő lépésekkel foglal el újabb ágazatot a NER. A kormányfő édesapjának kőbányái után most a legígéretesebb kavicsbánya lett egy Tiborcz-közeli vállalkozóé. Újabb sorral egészült ki a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyek listája – derül ki az erről szóló kormányrendelet friss módosításából. Ez önmagában nem lenne meglepő, hiszen a normál engedélyezési ügymenetből kiemelt projektek száma gyorsuló ütemben nő a Fidesz kormányzása alatt, de az már ritkább, hogy stadionok, Polat- meg Tiborcz István-szállodák és más NER-beruházások után a bányák kerülnek kedvezményezetti körbe.
Nem sajnálja a pénzt a kormány a lovas színházra, amelytől politikai hasznot is remél. A műfaj koronázatlan királya, Pintér Tibor most mutatta be Izsákon a Szent Lászlóról szóló rockoperát, amelyet a pozsonyi csatáról készített animációjával köznevetség tárgyává lett Magyarságkutató Intézet hitelesít.
Egy év alatt hétszázezer hektárra, hárommegyényi agrárterületre akarja rátenni a kezét Orbán Viktor barátja, Mészáros Lőrinc a gazdák együttműködésének, integrációjának erőltetésével. Ha nem megy szép szóval, a kormány majd úgy szabja meg a támogatások feltételeit, hogy menjen a dolog.
Véletlenül derült ki, hogy az ország egyik legnagyobb kavics- és homokbányájának ígérkező terület kitermelési jogát az állam zárt körű tenderen értékesítette. Először fordult elő, hogy nem nyílt pályázaton versengtek a cégek a kitermelésért. Mindmáig nem tudni, kik voltak a kedvezményezett cégek, amelyek részt vehettek a zárt körű pályázaton, amelynek győzteséről csak nem hivatalos ágazati értesülések vannak: a befutó ezek szerint a BayerConstruct lehet, amely Balázs Attila érdekeltségébe tartozik, aki tavaly résztulajdonosa lett az Appeninn Nyrt.-nek, mielőtt Tiborcz István hivatalosan kiszállt volna az irodaházakkal, kikötőkkel teli cégből. Érdekes viszont az is, hogy kik nem lehettek ott, de ne szaladjunk előre.
A kormány 2019-ben döntött úgy, hogy bezárják a fóti gyermekvárost (Károlyi István Gyermekközpont), a lakóit pedig az ország más intézményeibe költöztetik át. Ebből két év alatt szinte semmi sem valósult meg, „a kiürítés egyelőre ott tart, hogy az ingatlanon működő más, főleg oktatási intézmények távozóban vannak” – írja a Hvg360.
A hatvanhektáros területen több intézmény is működik. A gyermekváros három egysége: az egyikben a menekült gyerekek ellátását végzik, a másikban a speciális ellátást igénylőkét, a harmadikban pedig halmozottan hátrányos helyzetű és különleges ellátásra szoruló gyerekeket gondoznak. Ezenkívül van itt étterem, Waldorf- és református oktatási intézmény, valamint önkormányzati iskola is. „Miután felröppentek a hírek, hogy a menekült gyerekeket Aszódra, a különleges ellátásra szorulókat Budapestre, a speciális ellátást igénylőket pedig Kalocsára vinnék, egy ideig tagadtak, de mára kiderült, hogy tényleg ez volt a terv. Most azonban úgy áll a dolog, hogy nem visznek sehova senkit” – mondta a lapnak Vargha Nóra, a helyi önkormányzat független képviselője.
A Parlament keddi szavazásai után alig maradt állami fenntartású egyetem, az öt közalapítványhoz is milliárdos nagyságrendű állami vagyon került. A voksolás nem volt egyszerű, több képviselő jelezte, hogy nem működik a szavazógépe, emiatt kellett megismételni egyes szavazásokat, a kormány javaslatai mindenesetre gond nélkül átmentek.
A kuratóriumban ott van Csányi Sándor, aki a mezőgazdaságban is nagypályás szereplő.
Hosszú ideje vívja elkeseredett harcát mintegy hetven földtulajdonos egy magasfeszültségű, magántulajdonú termelői távvezeték ellen, amely az inárcsi naperőművek és az ócsai alállomás között húzódna. A gazdák szerint nemcsak a földmunkákat, de testi épségüket is veszélyeztetné a távvezeték. Az engedélyeket kiadó hatóságok és hozzájárulásokat kiadó önkormányzatok viszont csak az erős kormányzati támogatást élvező beruházó érdekeit tartják szem előtt – állítják a földtulajdonosok. A beruházások mögött álló cégháló végén felbukkan Orbán Viktor és Erdoğan török elnök barátja, a milliárdos üzletember Adnan Polat is.
