K-Monitor Adatbázis

Létezett 2010 előtt is, a Transparency International Magyarország (TI) már 2008-ban jelezte: intézményesült a korrupció Magyarországon. Ám a nyolc esztendővel ezelőtti kormányváltással különösen központosítottá és rendszerszintűvé vált a közpénzek átjátszása; korábban a decentralizált séma volt a jellemző korrupcióra, virágzott a kenőpénzfizetés, valamint helyi kiskirályok döntöttek egy-egy megbízásról, napjainkban pedig sokszor igen magas szinteken dől el, hogy mely beruházásoknak melyik cég lesz a kivitelezője – fejtette ki lapunknak a TI ügyvezető igazgatója. Martin József Péter szerint ezt jelzi, hogy a legzsírosabb projektek számos alkalommal Mészáros Lőrinc vagy más kormányközeli oligarcha valamelyik érdekeltségénél landolnak.

Több mint 75 milliárd forintot oszt ki a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) egy újabb, de még mindig nem az utolsó Jeremie-körben. Mivel csak már korábban is működő alapkezelőkkel lehetett indulni a töméntelen uniós forrásért, nagy volt a tolongás a másodpiacon. Vagyis a politikai hátszéllel bíró lobbisták, cégek és rokonok egyedül esélytelen tőkealap-kezelőket környékezték meg. Akadt, aki beadta a derekát.

78 milliónyi közpénzt adott Földi László a FIDESZ-KDNP országgyűlési képviselője egy barátjának, aki azt egy étterembe fektette. Varga Zoltán Ernő és apja közösen hat trafikkoncessziót nyertek Cegléden még a Földi-korszakban, valamint Varga cége, a Vassily Kiadó Kft. a kiadója a Ceglédi Mozaik nevű lapnak. Varga elvileg reklámozásért kapta a 78,6 millió forintot, de a kiadó 2015-ben beszüntette a Mozaikot, pénzt azonban továbbra is utalt az önkormányzat a Vassily Kft.-nek.

Történt egyszer, hogy a Közgép (akkoriban még a Fidesz pénztárcája) egyik rész-leányvállalata összeszólalkozott egy alvállalkozójával. 2013-at írtunk, dübörgött a nemzeti együttműködés, a lapok mégis arról írtak, hogy egy Elios nevű cég elfelejtette kifizetni a munkát becsületesen elvégző alvállalkozóját, az Asianetet, ráadásul az utóbbira még az adóhatóság is rászállt. Az Elios akkoriban kezdett ismert névvé válni a magyar gazdaságban, részben mint a miniszterelnök vejének vállalkozása, részben mint az intézményi napenergiás piacot botrányos körülmények között letaroló üzleti szereplő.

Pontosan 43,7 millió euró, azaz több mint 13 milliárd forint uniós támogatás megvonását javasolja az OLAF, az Európai Unió csalás elleni hivatala a miniszterelnöki vej, Tiborcz István egykori érdekeltsége, az Elios Innovatív Energetikai Zrt. látványos közpénzes tarolása kapcsán.

Újabb 1,1 milliárdért kutathatja a Századvég, hogy mit szólnak a többi uniós tagállam polgárai a menekültekhez, kétszázötvenmillióért pedig, hogy hogyan látják saját helyzetüket és jövőjüket a hazai idősek. A hamarosan megkötendő szerződésekkel már 9 milliárd felé közelít a kormányközeli think tank 2014 óta elnyert megbízásainak összege.

Az adóhatóság egyik milliárdos szoftverbeszerzését találhatta annyira gyanúsnak a Microsoft amerikai anyacége, hogy szerződést bontott több magyarországi partnerével is. A szerződést nem sokkal a kitiltási botrány kirobbanása előtt kötötték, emiatt kezdődhetett vizsgálat, amelybe pletykák szerint az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) segítségét is kérték.

A BKV a korábbi kifogások ellenére egy szűk körben rendezett ünnepségen mégis átvette a metrópótlásra szánt első két magyar buszt.

Mészáros Lőrinc vállalkozó gyerekeinek a cége, a Fejér-B.Á.L. Zrt. nettó 14,8 milliárd forintos közbeszerzési kiírást nyert.

2017 végén Hegedüs Éva, a Gránit Bank vezetője 4,5 milliárd forintért megvett a bankjában egy 36,5 százalékos részvénycsomagot, növelve ezzel eddig is kontrollt jelentő részesedését. Balog Ádám, az MKB vezérigazgatója is hasonló összeget költött már el MKB-részvényekre. Hogyan nézzünk a hitelből vett részvényekre?