language

Akták:

56-os emlékév (2016) highlight_off

Személyek:

Kövér László highlight_off

56-os emlékév (2016)

56-os emlékév (2016)

Több mint 15 milliárd forintot fordított a kormány az '56-os forradalom 60. évfordulójának megünneplésére, melynek elköltését kormánybiztosként Schmidt Mária és az általa Balogh Zoltánnal együtt társelnökölt Emlékbizottság felügyelte. 7.5 milliárd forintból civil szervezetek, közintézmények és önkormányzatok pályázhattak programokra, 4,6 milliárd forint pedig a központi programok megvalósításának fedezete volt. 2016 decemberében újabb 1 milliárd forintot csoportosítottak át a programokra. Az Emlékbizottság tagjai és a kormánybiztos külön díjazásban nem részesültek, a bírálóbizottság tagjai viszont havi bruttó 200 ezer forintos tiszteletdíjat kaptak, illetve minden elbírált pályázatot követően bruttó 10 ezer forint illette őket.

 

A programsorozatot kézben tartó, a kormánypárthoz ideológiai és személyi szempontból is közelálló Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány (KKTTKK) költéseit számos esetben kritizálta a sajtó. Kritika érte az 1,4 milliárd forintos kommunikációs keretösszeg felhasználását, a Külügyminisztérium által lebonyolított külföldi programokat, de leginkább a civil szervezeteknek nyújtott támogatásokat. 68 millió forintot kapott az állami hirdetésekkel is ellátott, kormánypárti Pestisrácok.hu kiadója, a Gerilla Press, hogy a VIII. kerületben köztéri barikádot és airsoft fegyverrel használható lőteret építsen. Nagy publicitást kapott a forradalom dala, amely 50 millió forintból készült, ám később azt állították, ingyenes volt, továbbá a csekély érdeklődésre számot tartó musical, amely 100 millió forint támogatást kapott. Korábban a Sziget fesztiválnak adott 300 millió forintból megvalósított programokat is támadta a sajtó, melyet a Száraz Istvánhoz köthető, MNB-alapítványi megbízásokat is kapó Frank Digital Kft. bonyolított le, de a szintén a Gerilla Press tulajdonában álló Dr. Sziget Bt. által üzemeltetett R56 nevű kocsma 56-os arculatának kialakítására is jutott kétmillió forint.

 

2017 elején Schmidt Mária azzal utasította el az emlékév költségkeretének felhasználásáról szóló adatok kiadását, hogy az „indokolatlanul zavarná az emlékév méltó lebonyolítását” – az ’56-os emlékév ugyanis az év júniusáig tartott. Ezzel összhangban 2017 márciusában az emlékév lebonyolítására újabb 830 milliót csoportosított át a kormány, amelynek összköltsége így megközelítőleg 15,3 milliárd forintra nőtt. Az emlékév reklámszerződésének összegét, amelyért cserébe a New Land Media Kft., valamint a kormányzati megrendelésre készült „Ha Magyarországra jössz...” kezdetű óriásplakátokat szállító Lounge Design Kft. az 56-os emlékév publicitását biztosította, a KKTTKK 2017 tavaszán a másfélszeresére emelte 400-ról 599,6 millióra, az indoklás szerint a nagy társadalmi érdeklődésre való tekintettel. 2017 novemberében a KKTTKK arra hivatkozva tagadta meg ismét a teljes pénzügyi elszámolás nyilvánosságra hozatalát, hogy az még folyamatban van – a részletes szakmai és pénzügyi beszámolót 2018 január 31-ig nyújtják be az EMMI-nek. Az Átlátszó végül pert nyert, a KKTTKK pedig az emlékév oldalán is feltüntette a szerződéseket, a teljes pénzügyi elszámolás azonban még nem ismert. 2018-ban Schmidt Mária közalapítványa lett a V4-elnökség kulturális, tudományos és társadalmi programjainak felelőse és az I. világháborús emlékév felelőse.

 

Az aktaszöveg alapját a Civitas Intézet által kiadott Fekete Könyv - Korrupció Magyarországon 2010-2018 c. kötetben megjelent esetleírás adja, melynek elkészítésében e sajtóadatbázist használva a K-Monitor Egyesület is közreműködött. 

 

KÖZZÉTETT SZERZŐDÉSEK AZ EMLÉKÉV HONLAPJÁN



 


Kövér László

1959. december 29-én született Pápán. Nős, felesége (Bekk Mária) néprajz-történelem szakos középiskolai tanár. Három gyermekük született (Vajk, Botond, Csenge). 1978-ban a pápai Türr István Gimnáziumban érettségizett. 1986-ban az ELTE jogi karán szerzett diplomát. 1986-ban az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének ifjúságkutató csoportjában tudományos segédmunkatárs. 1983-ban a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégium egyik alapítója, 1984-1988 között szenior, illetve nevelőtanár. 1984 és 1990 között a Századvég című társadalomelméleti folyóirat alapító szerkesztője, 1987-1988-ban a MTA-Soros Alapítvány ösztöndíjasa. 1996-tól a Magyar Polgári Együttműködési Egyesület elnökségi tagja. 1990-től a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesületének vezetőségi tagja, 1994-től elnöke. 


1988. március 30-án a Fidesz alapító tagja. 1989 nyarán részt vett az Ellenzéki Kerekasztal ülésein, illetve a háromoldalú politikai tárgyalásokon. 1988. októberben a párt országos választmányának tagjává, majd 1993-ban a párt egyik alelnökévé s így az elnökség tagjává választották. 1997 és 1999 között, majd 2001. májustól pártja ügyvezető alelnöke. 2000. január 30. és 2001. május 5. között a párt elnöke. 2002 nyarán az országos választmány elnöke lett, 2003. június 28-án az általános tisztújítás során újjáválasztották; választmányi elnökként tagja az öttagú pártelnökségnek. 1990 óta országgyűlési képviselő. 1994. június 28. és július 31. között frakcióvezető. 1998. július 8-tól 2000. május 3-ig a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter. 1990-től országgyűlési képviselő, 2010-től az Országgyűlés elnöke, 2012-ben rövid ideig ügyvezető államfőként látta el a köztársasági elnöki teendőket. 

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [1]  Oldalak:   1
Találatok: [1]  Oldalak:   1