K-Monitor Adatbázis

18 milliárd forintos költséggel számoltak, végül közel duplájába került a Hódmezővásárhelyet északról elkerülő 47-es építése. Már a 2012-es tervezéskor az árvízre hivatkozva érveltek a vasút feletti átvezetés mellett, csakhogy erre sosem volt árvíz, a mostani elkerülőtől 4,7 kilométerre pedig mégiscsak épülhetett vasút alatti átvezetés.

179 milliárdért hosszabbítják meg Szlovákia irányába az M30-as autópályát, Mészáros Lőrinc üzlettársa is lecsípett egy darabot a munkából.

Az állami vállalat eldöntötte, hogy mely cégek újíthatják fel az utakat 2020-ig. Mészáros Lőrinc egyik vállalkozása sincs a szerencsések között, de a Duna Aszfalt és a Strabag igen.

Az M4-es autópálya körüli kavarások jól mutatják, hogy mi a baj a közbeszerzésekkel. Az első szakaszt Simicska Lajosék nyerték, gyanús körülmények között, de ez a kormányt sokáig nem zavarta. Amikor viszont Simicska és Orbán Viktor összevesztek, a kormány kartellt kiáltott, és felbontotta a szerződést. A második szakaszt Mészáros Lőrincék nyerték, gyanús körülmények között, de ez a kormányt nem zavarja. Most Simicska mutat rá a kartell gyanúra. A módszerek maradtak, csak most már más a kedvezményezett. Sok nagy építőipari cég és az állami hivatalok ugyanúgy statisztálnak, csak a főszereplő változott.

Szíjj László cége építi az M4-es gyorsforgalmi út M0 és Cegléd közötti egyik szakaszát.

Kijöttek a Nemzeti Fejlesztési Programiroda gigatenderének újabb nyertesei. A felcsúti polgármester cége az észak-magyarországi régió mellett az észak- és közép-dunántúli térségben is megbízást kapott.

Bár a szerződésekben uniós forrást emlegettek, most kiderült, soha nem is volt uniós jóváhagyás a projekten, a kormány mégis megcsináltatta a cégekkel a munka harmadát – írta az Index. A Strabag, a Közgép és a Colas–Swietelsky-konzorcium másfél éven át dolgozott az M4-es autópályán, de a beruházást két hete felfüggesztették.

Tízmilliárdokat bukik az állam azzal, hogy végleg elzavarta Simicskáékat és a többi útépítő nagyvállalkozást az M4-es Abony és Fegyvernek között épülő szakaszáról. Lázár Jánosékat az sem zavarja, hogy folyamatosan egymásnak ellentmondó állításokkal próbálták igazolni e döntést.

A Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Programban (HURO) becslésünk szerint legkevesebb 7 milliárd, más becslések szerint 16 milliárd forint uniós támogatást költött el a két szomszédos ország olyan utak megépítésére, amelyek a semmibe vezetnek, autó csak elvétve jár rajtuk, értelmük és hasznuk egyaránt erősen megkérdőjelezhető. A magyar oldalon az útépítési tenderekkel a kormányváltás óta szárnyaló Duna Aszfalt Kft. nyert nagyot, ez a cég kapta a legtöbb pénzt a programból.

Eddig Lázár János forgatókönyve szerint alakultak az események az M4-esen, de ha ez így marad, nem világos, milyen jogalapon rúgják ki az építkező cégeket, amelyek jó eséllyel fordulhatnak bírósághoz.