Úgy tűnik, a kormány nem elégedett a csúszópénz kiszorításának ütemével az egészségügyben, mert hálapénzzel kapcsolatos edukációt támogató szemléletformáló kampányt írt ki a Nemzeti Kommunikációs Hivatal.
Magyarok tízezrei sorakoznak hosszú várólistákon az egészségügyi rendszer elmaradásai miatt. Az Orbán Viktor vezette magyar kormány a COVID-19 járvány idején több százmillió eurót költött orvosi eszközökre, amelyeket végül nem használtak fel, ám a közpénzek kétes üzletemberek zsebében landoltak. Szlovákiában parlamenti képviselőket vádoltak azzal, hogy kenőpénzeket kaptak egészségügyi reformok miatt, és a koronavírus beszerzési cár családja több százezer euróhoz jutott, mivel úgy manipulálta a közbeszerzési pályázatokat, hogy azok bizonyos cégek javát szolgálják. Romániai oknyomozó riporterek több idősek otthonában lepleztek le az idősekkel szembeni nem megfelelő bánásmódot, és azt, hogy a romániai kórházak közel fele tűzveszélyes a régi elektromos vezetékek miatt. Bulgáriában pedig az egészségbiztosítási pénzeket egy hamis kórházi kezelés segítségével nyúlták le.
Lábadozó nagybeteget, feszengő barátot, aggódó hozzátartozót alakító, és az ellátást borítékkal köszönő fedett nyomozók a kórházakban: ez a kép márciustól valósággá válhat. A bűncselekménnyé minősített hálapénz elleni hatékony fellépés másként nehezen képzelhető el. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) a megbízhatósági vizsgálat elrettentő erejében bízik. Nem kis fába vágják a fejszéjüket a védelmi tisztek, a hálapénz megcsontosodott népszokás. Egy gyengélkedő egészségügyben, korlátosan hozzáférhető minőségi ellátás mellett nem véletlenül hívják a félelem bérének. Csak most már az orvosok is félhetnek.
Magyarországon ma már nem a feketemunka, a számla nélküli vásárlások vagy a forgalmiba dugott ötezresek miatt tartják nagy problémának a korrupciót, hanem azért, mert maga az állam van nyakig benne a csalásokban.
Elkészült az EU első korrupcióellenes jelentése, amely szerint évi 120 milliárd euró veszik el az EU tagállamaiban a korrupció miatt. Magyarországon az európai átlagnál rosszabb a helyzet, elsősorban a pártfinanszírozás, a közbeszerzések, a nem megfelelő összeférhetetlenségi szabályok és az orvosi hálapénz miatt.
A korrupció továbbra is kihívást jelent Európa számára – állapította meg hétfőn közzétett első korrupcióellenes jelentésében az Európai Bizottság.
Magyarországon rosszabb a helyzet korrupció terén a közép-európai átlagnál: hiába követ felmérés felmérést, amely ezt bizonygatja, mégsem változik semmi. Korrupciókutatót kérdeztünk a megoldásról, a szakértő szerint átlátható ügyintézéssel és a korrupciós kockázatokat rejtő helyzetek kiküszöbölésével tehetnénk a legtöbbet a szemléletváltásért.
Tóth István János korrupciókutató szerint a rendőrségtől a bíróságig, a közbeszerzésektől az engedélykiadásig, a törvényhozástól a pályáztatásig tele van korrupciós kockázattal a magyar közélet.
A korrupció szintje önmagában nehezen fog csökkenni, valamilyen külső behatás kell ahhoz, hogy a mértéke elviselhetővé váljon - nyilatkozta Szántó Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézetének igazgatója szerdán az MTI-nek.
A Népszava birtokába került jelentés hazánk gazdaságának számos területét vizsgálta át, köztük a kereskedelem, a közbeszerzés, a közigazgatás, az egészségügy, a rendőrség, az ügyészség és a bíróság korrupciós kiskapuit. Mindenhol találtak korrupciógyanús jeleket.
