K-Monitor Adatbázis

Megbízhatóan égeti a közpénzt az állami Élelmiszermentő Központ Nonprofit Kft., amelynek célja, hogy a kereskedelmi szektorban csökkentse, illetve megelőzze az élelmiszer-hulladék keletkezését. Most nettó 1,8 milliárdot költenek az informatikai rendszerük üzemeltetésére, amit nettó 2,2 milliárdért építettek ki. A cég ennek ellenére tavaly egy kilogramm élelmiszert sem gyűjtött be, a feladatellátáshoz szükséges logisztikai hálózatra pedig még csak most írtak ki közbeszerzést.

Az ország hatodik leggazdagabb emberének cégcsoportja növelte tagjai számát, miközben forgalma csökkent.

Környezetvédelmi célokra hivatkozva valójában egy újabb ágazat piaci újraosztása zajlik a hulladékgazdálkodásban. Az új rendszer egyelőre szinte átláthatatlan, a Mol leányvállalata, a Mohu elfogadhatatlan ajánlatokat tesz a szektor cégeinek, a családi vállalkozások nem fogják sokáig bírni, ha nekik kell hitelezniük a Mol-leányt.

Drasztikusan növeli a cégek költségeit és vele az inflációt, kurtán-furcsán ítélték oda a koncessziót, feltűnően kedvező lépéseket tesz az érdekében a kormányzat, sokan kételkednek a sikerében – sorakoznak a kérdések a most szombaton induló új hulladékrendszerrel kapcsolatban, amelyet 35 évre kapott meg a Mol Nyrt. Mit vesz majd észre ebből egy mezei állampolgár, és egy hulladékát felelősen kezelni kívánó vállalkozás? Tényleg azért drágultak a sokszorosukra a környezetvédelmi termékdíjak, és módosították úgy a jogszabályokat, hogy kedvezzenek a kormány kedvenc olajcégének? Mire készül hulladékfronton a Mol? Nagyok az ambíciók, de nem örülhet mindenki felhőtlenül.

Nagyon sok még a tennivaló és a tisztázatlan kérdés az új hulladékrendszer szombati indulása előtt. De nem csak a start lesz döcögős: ha el is indul időben az új rendszer, rengeteg probléma lehet menet közben is. Egy fuvarozó szerint azt sem tudni még, hogy ki kinek a konténerét fogja üríteni. Ő például tízmillió forintért vásárolt tavaly új konténereket, nem akarja bedobni a közösbe. Cikkünk frissült a Mol válaszával.

A koncessziós eljárás lezárása után módosított szabályokkal az addig veszteségesnek látszó üzletet valószínűleg aranybányává tette a kormány a Molnak.

Bő egy hónap múlva már a Mol koncessziós cége kezeli a Magyarországon keletkező hulladékot. Egyik napról a másikra kell átállni, sok kérdés bizonytalan még. Nem tudni például, hogy a hulladékos cégeknél felhalmozott készletekkel mi lesz, a Mol mennyi fizet majd az értékkel bíró fém-, papír- és műanyaghulladékért.

Idén áprilisban jelent meg egy rendelet, amely egy olyan új díjat vezetett be, amely százmilliárdos bevételt hoz a Molnak. Így már érthető, miért jelentkezett a Mol a hulladékgazdálkodási koncesszióra egyébként egyedüli pályázóként. Kiderült, hogy a kormányzat már a tavaly aláírt koncessziós szerződésben megígérte: garantált bevételt fog biztosítani a cégnek.

A kormány elképesztő összegről mond le azért, hogy a Mol koncessziós cége mesés bevételre tehessen szert az új hulladékgazdálkodási rendszerben. Egy szakértői tanulmány szerint érthetetlenül viselkedik a magyar állam, és teljesen indokolatlanul kapta meg a Mol-csoport 35 évre majdnem az egész hazai hulladékgazdálkodást.

Kínából rendelt pólókat árul a neten, importált függönyt az üzletében? Akkor egy hete maradt arra, hogy regisztráljon a Mol hulladékos cégénél, júliustól pedig új díjat is fizethet a textiltermékek után, és egy csomó adatot kell rögzítenie, kezelnie és átadnia a hulladékkezelő cégnek.