K-Monitor Adatbázis

A jelek szerint ma már nemcsak a közvetlenül milliárdokat szakító cég nem létezik, de az anyacéget is megszüntetik a tulajdonosok. Jöttek, láttak, győztek, és elmentek.

A MalaysiaNow cikke szerint azután vett belőle a magyar kormány több ezer darabot milliárdokért egy maláj üzletembertől, hogy brit orvosok figyelmeztettek a kínai berendezések veszélyeire. A maláj oknyomozó portál cikkéből kiderül, hogy Vinod Sekhar segítségével összesen 6258 darab lélegeztetőgépet vásárolt a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium a két kínai típusból, mintegy 560 millió dollárért.

Alighogy lelepleződött a végrehajtói kar elnökének miniszterekig érő hálózata, Orbán Viktor máris gondoskodott róla, hogy még közelebb kerüljön hozzá annak az évi több százmilliárd forintnyi követelésnek a felügyelete, amelyet a végrehajtók szednek be az adósoktól.

Hiába indított pert a Transparency International Magyarország a 180 milliárdos lélegeztetőgép-szerződés részleteiért, a Külgazdasági és Külügyminisztérium azt állítja, nem rögzítettek adatot arról, ki ellenőrizte, hogy egy maláj cég legyen a közvetítő, ki döntött a szerződésről, egyáltalán milyen kiválasztási eljárás volt. Az sem derült ki, hogy több millió dollárt miért nem a közvetítő cég, hanem a vezetője saját számlájára kellett utalni.

A hvg.hu és a Transparency International Magyarország másodfokon megnyerte azt az adatigénylési pert, amely arra irányult: adják ki a Budapest–Belgrád vasút 5 millió forint feletti szerződéseit. Az állami cég Szijjártó Péter döntésére hivatkozva titkolta volna az adatokat, sikertelenül. Az adatokat 15 napon belül kell elküldeniük, ha nem, akkor az ügy a Kúrián folytatódhat.

Ott volt, ott van, de vajon meddig lehet még a jövőben is a tőzsdeparketten az Ott-One Nyrt. Tavaly úgy tűnt, hogy a cég megfogta az isten lábát: milliárdos egészségügyi üzleteket kötött, lélegeztőgépeket és maszkokat vett Kínából, láthatóan jó kapcsolatba került a magyar állammal. Aztán idén robbant a bomba: a cég könyvvizsgálója csalás gyanúját jelezve felmondott. A cég vezetése megosztotta velünk a saját értelmezését.

A koronavírus-járvány a gazdaság legtöbb szereplőjének csak bajjal járt, de voltak azért olyan cégek, amelyeknek kiemelkedő lehetőségeket hozott. Egy részük organikusan nőtt a piacról (pl. videókonferenciás vagy házhoz szállítással foglalkozó cégek), mások pedig nagy állami beszerzéseket csíptek meg a járvánnyal összefüggésben, utóbbiak tavalyi teljesítményét nézzük meg most Magyarországon. A Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint a Nemzeti Népegészségügyi Központ 2020 folyamán rengetegszer vásárolt be nagy értékben a Covid elleni védekezés jegyében, repkedtek a milliárdok maszkok, lélegeztetőgépek és vakcinák beszerzésére. Ezeket a bizniszeket többnyire közvetítőcégek bevonásával bonyolította az állam, és bizony előfordultak durva túlárazások is (olyannyira, hogy az unióban Magyarország kötötte a legrosszabb üzleteket). A tavalyi év eredményeit mutató beszámolók nyilvánossá válásával most már azt is meg tudjuk nézni, melyik szereplőnek mennyire dobta meg a forgalmát és a profitját az, hogy bekerült a „fürkészek és portyázók” körébe. Ehhez a cikkhez azoknak a milliárdos beszerzéseket intéző magyar cégeknek a beszámolóit néztük meg, amelyeket a Válasz Online Covid-bizniszt összegző cikke, illetve a 444 lélegeztetőgépek beszerzéséről szóló anyaga említ.

Egy év alatt 216-szorosára növelte árbevételét az a magyar cég, mellyel a Külügyminisztérium a legnagyobb összegű szerződést kötötte lélegeztetőgépek beszerzésére a koronavírus-járvány első hulláma idején. A Fourcardinal Tanácsadó Kft. a megbízásnak köszönhetően milliárdos osztalékot tudott fizetni a tulajdonosainak.

Most ismét kikértük az adatokat. A Külgazdasági és Külügyminisztérium oldalán meg is jelentek kedden az idén kötött megállapodások. Ebben az évben egyetlen forintot sem költött Szijjártó Péter tárcája a Covid elleni védekezésre. Arra utaló jel volt, hogy a külügy hatóköréből kikerülhettek a covidos beszerzések már az is, hogy nem ők hozták nyilvánosságra a keleti vakcinákkal kapcsolatos szerződéseket, hanem Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. De az aláíró nem ő volt, hanem Müller Cecília, a Nemzeti Népegészségügyi Központ vezetője.

Miközben a világ a koronavírus-járványra figyelt, a nagy NER-építőcégeknél ment tovább az élet, mint a vírus előtt. Szíjj László, Mészáros Lőrinc, Garancsi István és Paár Attila társaságai a válság kezdete óta mintegy 800 milliárd forintnyi tenderen szerepeltek sikeresen, de nemcsak innen érkezett pénz, több támogatási programban is jutottak nekik források, bár ezek aprópénznek tűnnek az állami megbízások mellett.