K-Monitor Adatbázis

A Mellár Tamás által alapított Mindenki Pécsért Egyesület közadatigénylésben kérte ki az ellenzéki vezetésű önkormányzattól a 2015-ös közvilágítás-korszerűsítés dokumentumait, hogy megtudják, miként nyerte el a közel egymilliárdos megbízást az Elios. A közel 150 megabájtot kitevő iratanyagba az Átlátszó is betekinthetett: a vaskos dosszié tartalmazza a cég ajánlatát, Tiborcz István nevét, az önkormányzati döntéseket, az elszámolásokat és az ügyben nyomozó rendőrség pecsétjeit is. Az is kiderül belőle, hogy a projektet Páva Zsolt volt fideszes polgármester javasolta a közgyűlésnek, és annyira elégedett volt az eredménnyel, hogy második ütemet is rendelt kormányzati jóváhagyással.

A bíróság szerint a 2015-ös szerződéskötés idején még Tiborcz István érdekeltségébe tartozó cég által adott közbeszerzési ajánlat minden lényeges eleme közérdekű adat. Pedig a céggel szerződő önkormányzatok az Elios üzleti érdekeit féltik a nyilvánosságtól.

Orbán Viktor hétfő este a finn miniszterelnökkel tartott sajtótájékoztatót, ahol egy finn újságíró arról kérdezte Antti Rinnét, hogyan juthattak EU-s támogatások Orbán vejéhez, mit tehet az EU a jövőben a hasonlók ellen, és hogy lehetne visszavonni ezeket a támogatásokat.

A Czeglédy Gergő óbudai MSZP-elnök egyik vállalkozását is magában foglaló konzorcium tavaly augusztusban nyerte el azt a 36,2 millió forintos tendert, amely az északkelet-magyarországi csatornafelújítások kommunikációjáról szólt. A megbízás értelmében a győztes cégeknek többek között szórólapokkal, kihelyezett táblákkal és lakossági fórumokkal kell reklámozniuk a beruházásokat. Ez egyike annak a több mint húsz tendernek, amelyek miatt vizsgálatot indított az Európai Unió csalás elleni hivatala, az OLAF. Ez abból a levélből derül ki, amelyet az OLAF még februárban küldött Hadházy Ákos korábbi LMP-s, jelenleg független parlamenti képviselőnek. A levél nem részletezi, hogy az uniós társfinanszírozással megvalósuló csatornafejlesztési programon belül pontosan milyen tendereket vizsgál az OLAF, de mivel Hadházy Korrupcióinfó nevű oldalán megjelent információkra hivatkozik, így egyértelmű, hogy a kommunikációs pályázatokról van szó.

Szerbiában most korszerűsítik az utcai világítást. A pályázatokon egy jól ismert magyar név bukkant fel. Eddig 15 tendert bíráltak el és 12-n az Elios-hoz köthető cégek is nyertek. A módszer ugyanaz, mint amit Magyarországon az EU szabálytalannak talált.

A Farkas Flórián vezette Híd a munka világába program körül rengeteg volt a botrány, olyannyira, hogy maga az EMMI is belátta a problémát, és 2016-ban felmondták az uniós együttműködési szerződést Farkas Flóriánnal és az általa elnökölt Országos Roma Önkormányzattal. A szociális szövetkezetalapításra kapott 1,6 milliárd forintnyi uniós támogatás körül vizsgálat indult, már a minisztérium ellenőrei is kénytelenek voltak szembesülni azzal, hogy a programból semmi nem valósult meg. Hadházy Ákos feljelentése nyomán költségvetési csalás gyanújával a NAV is nyomozni kezdett, majd az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF is vizsgálatot indított.

Sem az előző, sem a jelenlegi politikai garnitúrának és gazdasági holdudvaraiknak nem fűződik érdekük a 4-es metróberuházás szabálytalanságainak feltárásához. Régi szereplők tűnnek föl új mezben, új politikai kötődések szülnek új mentességeket.

Lassan elülnek a botrány hullámai a Tiborcz István cégének többmilliárdos bevételt hozó Elios-ügy körül[1], főhősünk vagyona pedig a polgári jog előírásainak is megfelelni látszó ingatlanbefektetések formájában halad a kifehéredés útján. Mielőtt végképp a feledés homálya borítaná be e sajátosan magyar eredeti tőkefelhalmozás történetét, szögezzük le: jó okunk van azt gondolni, hogy a miniszterelnök vejének vagyona az Elios Zrt. közvilágítás-korszerűsítési projektjei kapcsán a bűnszervezeti elkövetés jegyeit is magán hordozó költségvetési csalás és egyéb bűncselekmények sorozata segítségével növekedett. Az pedig, hogy ezt a nyilvánvalónak látszó bűncselekményt nem derítették fel, és az elkövetők egyikét sem vonták felelősségre, kizárólag annak köszönhető, hogy a nyomozást végző Nemzeti Nyomozó Iroda szabotálta a nyomozást, az eljárást irányító és felügyelő Pest Megyei Főügyészség pedig asszisztált ehhez, ami nehezen minősíthető másnak, mint hivatali visszaélésnek és bűnpártolásnak. Az alábbi hosszú cikkben ezt a három állítást fogom igazolni.[2]

A Központi Nyomozó Főügyészség gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntette miatt emelt vádat négy személy ellen a Fővárosi Törvényszéken. A vádhatóság közleménye emlékeztet arra, hogy a Legfőbb Ügyészség által 2016. szeptember 16-án ügyészi nyomozási hatáskörbe vont és az eljárás további folytatására a Központi Nyomozó Főügyészséget kijelölő bűnügyben a nyomozás elrendelésére 2011. január 3-án került sor, a nyomozást addig a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda folytatta. Az OLAF 2012. február 2-án kezdett vizsgálatot az ügyben, majd a 2016. november 28-án kelt ajánlását – amely 2016 decemberében érkezett a Legfőbb Ügyészségre – az ebben a tárgyban többek között a Magyarországon már folyamatban lévő nyomozás adataira alapozta, írták.