K-Monitor Adatbázis

A résztvevők ismert szereplők üzlettársai.

Jól keresett az elmúlt években a paksi atomerőmű bővítésén a Fidesz paksi szervezetének korábbi elnöke, a település egyik ismert vállalkozója, Kovács Sándor. Cégeivel a beruházás orosz kivitelezője, a Roszatom eddig több mint egymilliárd forint értékben kötött szerződéseket, többnyire ingatlanok bérbeadásáról.

Az oroszok több munkatársukat is visszarendelték Magyarországról, miközben a magyar féllel a projekt körüli kisebb mutyikról osztottak meg információkat. Recseg-ropog a projekt.

Akárkinek nem jut az állami-uniós támogatásokkal teleszórt magyarországi napenergia-bizniszből. A nagypályások közt ott vannak a kínaiak is, de a kormányzati hátszél – a hazai oligarchákon kívül – leginkább a törököknek kedvez. Finanszírozás van bőven, állami és uniós források, támogatott hitelek; a pénzért szinte csak le kell hajolni. A napenergia-piacon valamiféle fatális véletlen folytán épp a Fidesznek kedves üzletemberek és befektetők nyomulnak, a paksi erőművet leváltó két új blokkot pedig az orosz Roszatom építi. A kormány nem folytatott érdemi szakmai és társadalmi vitát a tervezett mixről, sőt a preferált forgatókönyv alapos indoklásával is adós.

Az azeri guruló dollárok botrány magyarországi kulcsfigurája, Hiszem János az egyik nagy kedvezményezettje a járványbiznisznek: cége 79 millió euró értékben szállít lélegeztetőgépeket és egyéb egészségügyi felszereléseket a Külgazdasági és Külügyminisztériummal kötött szerződés alapján. A titokzatos vállalkozót elsőként az Átlátszó mutatta be az azeri pénzmosodáról szóló 2017-es cikksorozatában, a mostani lélegeztetőgép-ügyletről a HVG adott hírt a minap.

Az eddigi 2-3 éves csúszás mellé újabbakat gyűjtött be a közelmúltban a tervezett atomerőmű-bővítés: egymás után válnak eredménytelenné a beruházás stratégiai fontosságú közbeszerzései. A mostani eset arra is rávilágít, hogy hamis az a kormányzati érv, amely szerint a biztonság előtérbe helyezése a késedelmek oka.

Kemény feltétellel hagyta jóvá az Európai Bizottság, hogy az Orbán-kabinet tender nélkül szerződjön az orosz Roszatommal a paksi bővítésről: minden olyan munkára, ami nem a Roszatomé, átlátható nemzetközi tendert kell kiírni. Már most látszik, hogy az átláthatóság terén a kabinet megszegi a bizottsági előírásokat, de nem azért, hogy a magyar alvállalkozók könnyebben juthassanak megrendeléshez, hanem azért, hogy a zsíros falatokat az előre kiválasztott multik szerezhessék meg.

Hiába jelentette be Lázár János kancelláriaminiszter az egyik tavaszi kormányinfón – miután az Európai Bizottsággal és az adatvédelmi biztossal is egyeztetett –, hogy föloldja a Paks II.-re vonatkozó megvalósítási szerződés titkosítását, ez eddig nem történt meg. Így nem lehet pontosan tudni, hogy Magyarország és Oroszország között milyen szerződés jött létre a paksi 5-ös és a 6-os atomblokkok építtetésre. Ezt a dokumentumot, az úgynevezett EPC-szerződést 30 évre titkosította a magyar kormány.

A hét végén ismét személyesen egyeztet Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin. Értesüléseink szerint Pekingben tartják a magyar kormányfő és az orosz elnök kétoldalú találkozóját, ahol a napokban rendezik meg az Egy övezet, egy út koncepcióval kapcsolatos kereskedelmi fórumot. A tervezett találkozóról egyelőre nem jelent meg hivatalos közlés, lapunk információi szerint ugyanakkor a Paks II. beruházás biztosan terítékre kerül. Ennek egyik oka, hogy az engedélyezési eljárások elhúzódása, valamint a beruházás brüsszeli vizsgálata miatt a jelenlegi kormányzati ciklusban valószínűleg nem indul el a kivitelezés.