K-Monitor Adatbázis

Szijjártó Péter külügyminiszter négy éve jelentette be, hogy a magyar kormány területet és üzemeltetési jogot vesz Trieszt kikötőjében. Az adásvétel 2020 végén zárult le, de azóta sem történt előrelépés, az olasz város tengerpartján megvásárolt helyszínen a mai napig nem indult el a beígért fejlesztés. A projektre 2019-ben létrehozott állami cég viszont azóta is nyeli a közpénzt, és évről-évre veszteséget termel.

Lőcsei Lajos momentumos országgyűlési képviselő kérdezte a Parlamentben Pintér Sándor belügyminisztert cikkünk nyomán a szegényeknek uniós pénzből biztosított élelmiszercsomagokról. Azokról, amelyekben a termékek rendkívül túlárazottak voltak, egy 159 forintos tej például 516 forintba került. A kormány szerint ezzel nincs semmi baj.

Hiába hozták létre tavaly gyorsított eljárásban, s szántak rá az idén ötmilliárd forintot, máig nem működik az állami Élelmiszermentő Központ. A szükséges szoftver fejlesztésével ugyanis egyre késik, ám egyre többet kér érte egy homályos hátterű, kormányközeli tanácsadókkal dolgozó cég.

Több mint 10 millióra jön ki a beszerezni kívánt 18 500 darab jármű átlag darabára. A központosított, meghívásos közbeszerzés győztesével 4 éves keretszerződést kötne az állam bruttó 190 milliárdért. A vásárlandó flottában vannak személy- és haszonjárművek, és 3500, tisztán elektromos autó is.

Egy semmire sem jó, úgynevezett jóléti parkot talált egy eldugott szegletben a képviselő. Viszont jó sokba került.

Újabb vidéki abszurdot mutatott be Hadházy Ákos parlamenti képviselő.

Az ajánlatkérő és a kivitelező sem láthatta előre, hogy olyan plusz igények merülnek majd fel az építkezés során, amelyek milliárdokkal megdrágítják a beruházást a Velencei-tónál. A közpénzből épülő központban ugyanis lesz egy eredetileg be nem tervezett ellenáramoltató-medence, ami a kajak-kenusok felkészülését segíti, emellett egyéb módosításokra is sor kerül. A kivitelező kormányközeli West Hungária Bau ezért további 2,5 milliárdot kap a pluszfeladatok elvégzésére, és így már 45,9 milliárdba fog kerülni a létesítmény. A tó megmentésére ugyanakkor sajnálta a pénzt a kormány.

Drasztikusan növeli a cégek költségeit és vele az inflációt, kurtán-furcsán ítélték oda a koncessziót, feltűnően kedvező lépéseket tesz az érdekében a kormányzat, sokan kételkednek a sikerében – sorakoznak a kérdések a most szombaton induló új hulladékrendszerrel kapcsolatban, amelyet 35 évre kapott meg a Mol Nyrt. Mit vesz majd észre ebből egy mezei állampolgár, és egy hulladékát felelősen kezelni kívánó vállalkozás? Tényleg azért drágultak a sokszorosukra a környezetvédelmi termékdíjak, és módosították úgy a jogszabályokat, hogy kedvezzenek a kormány kedvenc olajcégének? Mire készül hulladékfronton a Mol? Nagyok az ambíciók, de nem örülhet mindenki felhőtlenül.

Sárkány Sándor, a 2015-ös milánói világkiállítás magyar pavilonjának tervezője bejelentést tett az Integritás Hatóságnál a „Sámándob” nettó 3,8 milliárd forintot felemésztő újjáépítésének ügyében. Mivel a karcagi önkormányzat a szabad ég alatt, évekig hagyta rozsdásodni a pavilon elemeit, így nem lehetett azokat visszaépíteni. Sárkány Sándor az ügy kivizsgálását kéri, mivel szerinte a felelősségre vonás politikai okokból eddig elmaradt. Öt év alatt 46 millió forintot kapott Karcagtól az a kisvállalkozás, aminek az udvarán tárolták a Sámándob maradványait.

Nettó 3,3 milliárd forint helyett immár 3,814 milliárd forintért építi a Garancsi István érdekeltségébe tartozó Market Zrt. a püspöki stadion mellé a négycsillagos szállodát Szegeden. A kápolnát is tartalmazó 3834 négyzetméteres épületegyüttes ára az indoklás szerint amiatt emelkedik, mert „háborús, szankciós infláció” van, emelkedtek a bérek, és „magasabb színvonalú” létesítményt szeretne a Szeged-Csanádi Egyházmegye.