K-Monitor Adatbázis

2016 januárjában írtuk meg, hogy az LMP-s Hadházy Ákos egy olyan hangfelvételt hozott nyilvánosságra első korrupcióinfóján, amin a szekszárdi fideszes polgármester, Ács Rezső magyarázza, hogyan működik ma Magyarországon a közbeszerzések rendszere, miként házalnak az előre lezsírozott projektekkel a bennfentes cégek. Ács Rezső az egyik óvodaberuházás kapcsán arról beszél, hogy az uniós pályázatokon természetes a túlárazás, mert így még a 15 százalékos önrészt sem kell végül kifizetniük az önkormányzatoknak.

A négyes metró építésével kapcsolatos, a kormány által pénteken publikált OLAF-jelentés alapján a gigaprojekttel kapcsolatos szabálytalanságok politikai felelőse egyértelműen a Demszky-féle fővárosi vezetés, a jogi felelősség pedig az általa irányított BKV akkori vezetői terhelheti. Medgyessy Péter ex-miniszterelnök nevesítése további alap arra, hogy a kormány a majdani visszafizetésért baloldali politikusokat hibáztathasson. Még akkor is, ha az OLAF által tett megállapítások nagyrésze nem vesztegetést, hanem a magyar infrastrukturális közbeszerzéseken megszokott szabálytalankodást takar. A legdurvább korrupciós ügyekben a jelentés nagyon szűkszavú: nem derül ki belőle, voltak-e a jelenlegi kormánypártokhoz közel álló kedvezményezettjei is a gyanús szerződéseknek. Ezeken az ügyeken a magyar ügyészség mintha csigalassúsággal dolgozna.

Ez egy vadonatúj 350 milliós “gyerekszegénység elleni” projekt egy Nógrád megyei faluban, Varsányban. A projekt részeként “csak” 10 millióért “közbeszerezte” az önkormányzati “Szécsény Térsége Humánszolgáltató Intézményfenntartó Társulás” az önkormányzati “Szécsényi Járási Önkormányzatok Területfejlesztési és Feladatellátási Társulását”.

Az Alstom metrókocsik 2006-os közbeszerzését vizsgáló ideiglenes fővárosi bizottság bekéri az Egyesült Királyság Jelentős Csalások Elleni Hivatalának Alstom-botránnyal kapcsolatos jelentését a Miniszterelnökségen keresztül - jelentette be a bizottság elnöke szerdán Budapesten, a testület alakuló ülése utáni sajtótájékoztatón.

Az uniós projektek kilenctizede túl van árazva, nem a tehetséges emberek jutnak hozzá a fejlesztésre szánt pénzekhez

Sorra ellenőrzi a Közbeszerzési Döntőbizottság a Pallas Athénéről elnevezett, hat jegybanki alapítvány szerződéseit. Az eljárások többségét a Fővárosi Főügyészség kezdeményezte, mert az alapítványok eddig mellőzték a közbeszerzési eljárásokat. Az alapítványok komoly bírságokra számíthatnak.

A Pallas Athéné alapítványok által felkért jogi szakértők előzetesen úgy látják, hogy az alapítványok által kötött szerződések jelentős része nem tartozik a közbeszerzési törvény hatálya alá - közölték az Magyar Nemzeti Bank (MNB) által létrehozott alapítványok.

Feljelentésként értékelte az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF) a főváros és az V. kerület közös projektje, a Budapest Szíve programra kapcsán készített jelentését a Fővárosi Főügyészség – emiatt a hatóság nyomozást rendelt el különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt.

A vállalkozónak kicsit helyre kellett pofoznia a település első emberének otthonát, cserébe ő újíthatta fel a temetőt, építhette a sportpályát.

Négy férfi ellen emelt vádat az ügyészség egy 2005-ös csalási ügy miatt. A Magyar Nemzet szerint az MSZP–SZDSZ-es kormányok idején az erős politikai nyomás miatt nem indulhatott eljárás.