Vissza nem térítendő milliárdokat oszt ki a kormány magáncégeknek szállodaépítésekre, de a nagyvonalú közbeszerzési törvény miatt sok esetben a szerencsés nyertesnek még közbeszerzési eljárást sem kell kiírnia, így házon belül intézhető, hogy hova vándorolnak a pénzek.
Mindenre akad példa: van olyan szálloda, ahol volt közbeszerzés (igaz, csak egy ajánlattal), van olyan szálloda, ahol két közbeszerzést terveztek, de a másodikat már nem kellett megtartaniuk a törvényi változások miatt, és van olyan szállodalánc is, amelyik bár milliárdokat kapott a kormánytól komplett felújításokra, mégsem kell átlátható, nyílt eljárásban kiválasztania a kivitelezőjét.
MTÜ-féle Kisfaludy-pályázat legnagyobb nyertese, az Opus Global Nyrt.-n keresztül Mészáros Lőrinc felcsúti üzletember érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels Zrt. is, hogy nem kell közbeszerzésekkel foglalkozniuk. Pedig tavaly tavasszal derült ki: 14 vidéki szállodát összesen 17,7 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatásból újíthatnak fel.Adott esetben tehát az is előfordulhatna, hogy Mészáros Lőrinc szállodás cége megbízta Mészáros Lőrinc építőipari cégét, hogy közpénz-milliárdokból újítsa fel a szállodákat. Az OTP bank tulajdonában lévő hotel felújítását és átalakítását 536,5 millió forint vissza nem térítendő közpénzzel támogatta a kormány.
Persze arra is akad példa, hogy egy szállodaépítés az elejétől a végéig közbeszerzéssel történik. Például hamarosan fogadja a vendégeket a Grand Hotel Esztergom, amely Hernádi Zsolt Mol-vezér érdekeltsége. S talán az első olyan luxusszálloda lesz, amely építési költségeinek jelentős részét a Kisfaludy-pályázatokon kiosztott, vissza nem térítendő közpénz-milliárdok fedezték.
A 2,8 milliárd forintos támogatást a Solva Property Ingatlanfejlesztő és Hasznosító Kft. kapta az MTÜ-től. A Solva Property konkrétan a Solva Magántőkealap tulajdonában van, ami a Gran Private Equity Zrt. által kezelt magántőkealap. A Gran Private Equity pedig Hernádi Zsolt többségi érdekeltsége. Az építkezés kivitelezője a Garancsi István tulajdonában lévő Market Építő Zrt. lett (csak ők tettek ajánlatot), a szerződés értéke pedig végül 7,6 milliárd forintnál állt meg.
A Közbeszerzési Döntőbizottság előtt van a Mátrai Erőmű tendere, amelyet a bükkábrányi lignit beszállítására írtak ki vasúttársaságoknak – mindössze ennyit erősített meg a Rail Cargo Hungária vezetője, Kovács Imre a HVG kérdésére. A feladatot már két évtizede a MÁV teherfuvarozó cégéből osztrák tulajdonba került Rail Cargo végezte, most azonban – arra hivatkozva, hogy túl alacsony (!) volt az árajánlata – nem őket hozták ki a piaci források szerint nagyjából kétmilliárd forintos megbízás nyertesének, hanem az Illés Holding részeként működő MMV Magyar Magánvasút Zrt.-t. Utóbbi Illés Tamás tulajdonában van, aki az elmúlt években tekintélyes fuvarozási vállalatcsoportot épített fel, beleértve például a 6x6 taxivállalatot is. Piaci források szerint Illésék mögött a kormányhoz közel állók, nevezetesen Habony Árpád és Hernádi Zsolt Mol-elnök üzleti körei sejlenek fel.
A Városliget Zrt. tavaly augusztusban írt ki közbeszerzést a Magyar Zene Háza állandó kiállításának kivitelezésére. A tendert a Paár Attila résztulajdonában lévő Magyar Építő Zrt. nyerte nettó 2,1 milliárd forintos ajánlattal. Ez a cég végzi a Magyar Zene Háza kivitelezését is, de az épület még kész sincs, csak decemberben fogják átadni a tervek szerint. A nettó 17,5 milliárdos építési költség már 23 milliárdra drágult 2018 óta, és ehhez jön most még 2 a kiállításra.
Állami kommunikáció, közbeszerzési tanácsadás, kórházi takarítás, szervezetfejlesztés, munkaerő-közvetítés, vagyonvédelem – az állam mind több ágazatban ír ki hatalmas központi tendereket. Ezeken a kisebb magyar cégek nem tudnak elindulni, legjobb esetben is csak a kiválasztottak alvállalkozói lehetnek.
Az állami Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) kiírt egy 45 milliárd forintos keretösszegű gigapályázatot, ami a következő négy évben legfeljebb háromszereplősre szűkíti a hazai állami közbeszerzési piacot. Erről a hirdetményről van szó.
Mindjárt jönnek a részletek, de elsőre csak annyit:
a pályázat nagyon versenyszűkítő, a sok hazai kkv-nak nem marad tere a piacon, csak óriási irodák futhatnak be;
a pályázati feltételek úgy vannak megfogalmazva, hogy azok nyerhetnek, akiket az elmúlt három évben is agyontömött munkával a kormány;
a közbeszerzési tanácsadók piacán is olyan sűrűsödés fog kialakulni, mint az állami kommunikációs feladatoknál vagy a kormányzati őrző-védő szolgáltatásoknál, egy amúgy fragmentált piacon érthetetlen okból csak három cég kaphat közvetlenül munkát.
Az Átlátszó számításai szerint eddig nettó 131 milliárd forintba került a 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokság az adófizetőknek. Ehhez képest Kocsis Máté, a Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) elnöke 2018-ban még arról beszélt, hogy a kontinenstorna összesen 10-15 milliárd forintos beruházást igényelhet Magyarországon. A tervezett összeg azonban 3 év alatt közel tízszeresére nőtt, az eseményhez kapcsoló beruházásokból pedig eddig főként kormányközeli vállalkozások profitáltak.
Sokkolta az érintett tanácsadó cégeket és ügyvédi irodákat az a kormányrendelet, amely szerint egy hamarosan kiírandó, hatalmas tender után már csak pár cég végezheti Magyarországon az állami szervezetek és cégek közbeszerzéseinek lebonyolítását. Néhányan nyernek, a többieknek két út marad: vagy beállnak a kiválasztottak alá, vagy felhagynak a tevékenységükkel.
A Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) szenteste előtt egy nappal 30 milliárd forintos keretszerződést kötött két kis céggel szervezetfejlesztési feladatokra. A tendert november közepén írták ki, és mindössze 15 naptári nap állt a pályázók rendelkezésére. A nyerteseken kívül csak egy pályázó volt, de annak ajánlata érvénytelen lett. Kérdéseinkre sem az NKOH, sem a nyertes duó nem válaszolt.
A parkfenntartó bizniszt nem érintette az önkormányzati választás utáni rezsimváltás a fővárosi kerületekben. Mint cikksorozatunkban bemutattuk, húsz éve folyamatosan ugyanaz a titkosszolgálatokhoz és a politikához kapcsolódó cégcsoport nyeri a milliárdos közbeszerzéseket. A helyzet feltárása sem tartotta vissza az érintetteket: év vége előtt Zuglóban megint elnyertek egy évi egymilliárdos megbízást négy évre. A bonyolult kertészeti cégháló mögött álló egy ember, és érdekes politikai kapcsolódások fedezhetők föl.
