Októberi cikkünk után jelezte egy olvasónk, hogy 2022 májusában a Bayer Zsolt felesége által vezetett Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) milliárdos értékben selejtezett le PCR-teszteket. Ezt követően az intézménytől közadatigénylésben kértünk adatokat a selejtezésről, és a válasz szerint 188 852 teszt végezte a kukában. Ugyan az OVSZ kitakarta a Vascular Venture-ral kötött szerződésből a teszt nevét, azt az OGYÉI-től megkaptuk. És a név egyezik a selejtezésre átadott eszközök nevével.
Megelőlegezve a még fel sem állt Szuverenitásvédelmi Hatóság szerepét, agyba-főbe büntetné az ÁSZ a Fidesz kihívóit.
Az első- és másodfok után a Kúrián is megnyertük azt a pert, amit az Antall József Tudásközpont átvilágítási jelentéséért indítottunk 2022 elején a Miniszterelnökség ellen. A kúriai döntést követően a tárca most végre megküldte a dokumentumot, ami alapján megszüntették az intézmény állami támogatását. A végsőkig titkolni kívánt anyagban horribilis utazási és szállásköltségek szerepelnek, valamint egy szerződés azzal a céggel, melyben tulajdonos volt a tudásközpont vezetőjének, Antall Péternek a felesége.
„A rendőrök a hatályos magyar jogszabályoknak megfelelően visszakísérték őket az ideiglenes biztonsági határzárhoz” – gyakran idézett mondat az illegális migráció kapcsán. De mit is csinálnak a rendőrök? Mi az a visszakísérés? Kiket kísérnek vissza? Hogyan lehet elhagyni a schengeni övezetet a kormány törvényei miatt? És mi lenne, ha egy terrorista érkezne az országba a kerítésen keresztül? Ezekre a kérdésekre válaszolunk videónkban.
Míg korábban többnyire leperegtek Polt Péter legfőbb ügyészről a kormánypárt zavaros ügyeit firtató kérdések, az utóbbi időben „vizsgálatkészebbnek” bizonyult. A végeredmény nem változott.
Brüsszelezik az agrárkamara, de arra nem válaszol, hogy a hazai tiltás ellenére hogyan jöhetett ukrán gabona Magyarországra. És nem csak a kamara néma, a NÉBIH sem válaszol kérdéseinkre, amiket az Ukrajnából érkező import kapcsán tettünk fel. Az Eurostat adatai szerint 2022-höz képest idén fele annyi gabona érkezett hazánkba Ukrajnából, jó ideje viszont semmi: mivel nálunk a legalacsonyabb az ár. Vagyis a piac megoldotta az ukrán gabonaproblémát.
Az új, pár hetes vállalkozásról a kormányzat hallgat, egy háttérdokumentum szerint „állami légi közlekedési szolgáltató kompetencia központ létrehozása” a feladata. De még az is lehet, hogy szerephez jut a Budapest Airport visszavásárlása után a repülőtér üzemeltetésében, vagy a Rolls-Royce elektromos hajtóműs kutatás-fejlesztési programjában, amit az állam milliárdokkal támogat.
A közérdekű információkhoz való hozzáférés az újságírók és az állampolgárok számára egyaránt a hatalom egyik legfontosabb fékeként szolgál. Elméletileg minden közép-európai országnak van információszabadságról szóló törvénye, de a gyakorlatban ezek nem mindig érik el céljukat. Az állami intézmények sok esetben ugyanis igyekeznek elkerülni az információk kiadását, ami hosszadalmas perekhez vezet.
Hatvan nap után sikerült a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumnak válaszolnia a közadatigénylésünkre, amiben az augusztus elsejével bezárt vasúti mellékvonalakról érdeklődtünk. Az rejtély, hogy mi tartott 2 hónapig, de annyi legalább kiderült, szerintük eleve rosszul gondolkodunk: nincs vonalbezárás. Erre hivatkozva nem adtak ki semmilyen döntés-előkészítő vagy utasforgalmi adatot.
A ’90-es évek alvilági leszámolásainak ügyeiben Magyarországon és Szlovákiában is elítélt férfival még addig sem jutottunk, mint az Aranykéz utcai robbantás, illetve Prisztás József megölése miatt elítélt, a Fenyő-gyilkosságban pedig szintén felbujtással vádolt Portik Tamással. Akinél a börtönparancsnokság engedélyezte az interjút, melyet félbeszakítottak, folytatni nem engedték, s a beszélgetés közlését is megtiltották. Roháč esetén (akárcsak Portiknál) a BVOP Kommunikációs Főosztálya azt kérte, küldjük át a neki feltenni akart kérdéseket. Miután ezt megtettük, az országos börtönparancsnok közölte: nem engedélyezi a Jozef Roháč-interjút. Ami azért is furcsa, mert korábban több újságíró – P. Gál Judit és Dezső András – is beszélhetett a szlovák állampolgárságú, büntetését Magyarországon töltő elítélttel, az Átlátszót mégis eltiltották a börtöninterjútól. A Portik-interjú ügyében a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultunk, itt pedig megvárjuk, az esetleges fogvatartotti panasz nyomán lesz-e jogorvoslat.