K-Monitor Adatbázis

2022 tavaszán az Orbán-kormány erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy hozzájuthasson azokhoz a forrásokhoz, amelyeket az Európai Unió a Covid okozta gazdasági károk enyhítésére szánt. Az újjáépítési alapnak nevezett keretből Magyarországnak több milliárd euró járna, az EU azonban főleg korrupciós kockázatokra hivatkozva ezt az összeget visszatartotta.

Miért épülnek sorra záportározók egy félsivatagban? Ráadásul homokgáttal, úgy, hogy az esővíz-elvezető csatornák sincsenek bekötve? Hát az uniós támogatás miatt. Tíz éve még minden falu játszótérre pályázott, hat éve a kilátó volt a sláger, mostanság pedig a záportározók futnak nagyot. Történet egy kétszázmilliós gödörről, amelyet a Kiskunsági Nemzeti Park területén ástak, és amelynek még érvényes vízjogi üzemeltetési engedélye sincs. Az elmúlt években legalább 14 víztározó vagy záportározó épült az alföldi Homokhátságon és környékén, ahol már három éve nem esett komolyabb eső. A tájegységet az ENSZ 2020-ban hivatalosan is félsivataggá minősítette. Ez azonban nem zavarta a települések vezetőit, akik a belvíz és a villámárvizek megelőzésére hivatkozva pályáztak uniós pénzre. A természetvédők szerint a zsombói uniós projekt több kárt okozott, mint hasznot.

Lázadás jelei látszanak Dél-Békésben, amelynek még mindig az a Simonka György (Fidesz-KDNP) az országgyűlési képviselője és a kormánypárt választókerületi elnöke, akit bűnszervezetben elkövetett súlyos bűncselekmények vádjával került a Fővárosi Törvényszék büntetőtanácsa elé.

Szabálytalanság miatt a támogatási jogviszony elállással történő megszüntetését javasolja az Emmi egy Simonka-közeli pályázatnál. A kedvezményezett szervezeteknek és önkormányzatoknak 500 millió forintot kell visszafizetni. Tótkomlós ellenzéki polgármestere is kényelmetlen helyzetbe került.

Egy Simonka György fideszes politikushoz köthető alapítvány (a Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány) félmilliárd forintos pályázatához gyűjtöttek aláírásokat egy tótkomlósi színházi előadáson, most Hadházy Ákos független képviselő feljelentést tesz okirathamisítás miatt, mert álláspontja szerint a civil szervezetnek a saját rendezvényein kellett volna a résztvevők jelenléti íveit vezetni.

Ez az ügy talán soha nem derül ki, ha ez év január 13-án nem rendeznek Tótkomlóson szlovák nemzeti színházi estet, amely előtt több nő aláírásokat gyűjtött egy olyan ívre, amelynek tetejére az Európai Unió által teljes egészében finanszírozott projekt nevét írták.

Az OLAF feljelentése nyomán 770 millió forintos költségvetési csalás miatt emelt vádat az ügyészség, sőt, elsőfokú ítélet is született. Igaz, ennek az esetnek nincs köze a kormányfő vejéhez.

Jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt vádat emelt a Kecskeméti Járási és Nyomozó Ügyészség három férfi ellen a „vadászház-ügyben”. Az ügyről korábban mi is sokat írtunk, a lényege, hogy Mondok József, Izsák polgármestere 35 millió forintos EU-s pénzből épített egy szálláshelyet, legalábbis papíron erre kapta a pénzt, valójában magának és a családjának csinált egy szép vadászházat, oda idegen nem mehetett be.

Mostanában több nyírségi polgármester is összetűzésbe került a törvénnyel. Ám hiába születtek jogerős ítéletetek, hiába zajlanak néhány esetben még most is a nyomozások: a szóban forgó települések vezetőit rendre újraválasztják, nemritkán nagy fölénnyel. A falvak és a városok első emberei abban a választókerületben politizálnak, amelynek fideszes országgyűlési képviselőjét valószínűleg csak a mentelmi joga védi meg attól, hogy ne ítéljék el őt is. A Nyírségben próbáltunk utánajárni annak, hogy milyen is a „szabolcsi törvény”.

EU-s pályázattal élt vissza a gyanú szerint két cégvezető. Társaságuk 700 millió forintot nyert logisztikai központ építésére, de semmit nem építettek, hanem hamis igazolásokkal próbálták lehúzni a pénzt. 220 milliót sikerült is megszerezniük. Letartóztatták őket.