language

Személyek:

Gál András Levente highlight_off

Akták:

Kulcsár-ügy highlight_off

Gál András Levente

Dr. Gál András Levente (Budapest, 1970. február 28. –) jogász, ügyvéd, államtitkár, kormánybiztos. Testvére Gál Pál Zoltán vállalkozó.

1994-ben jogi diplomát szerzett az ELTE-n, továbbá Zürichben sajtójogot, Bécsben ingatlan-nyilvántartást, Tokióban politológiát tanult. 2002-ben megalapította saját ügyvédi irodáját. Politikai pályafutása az Oktatási Minisztériumban kezdődött, ahol 1999-2000 között miniszteri biztosi, 2000-2002 között közigazgatási államtitkári posztot töltött be. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnál 2010-2011 között közigazgatási államtitkári, majd 2011-2012 között kormánybiztosi feladatkört látott el.

2005 és 2010 között, valamint 2012 óta a Magyar Közigazgatás és Szervezetfejlesztési Kutatóintézet kuratóriumának elnöke. 2008-2010 között a Magyar Rádió Közalapítvány Kuratóriumának elnökhelyettese, a Semmelweis Innovációs Központ Kft. felügyelőbizottságának tagja, a Bolyai Műhely Alapítvány felügyelőbizottságának elnöke. 2012-ben a Magyar Atlanti Tanács, 2013-ban a CESCI alelnöke.

2015-től a jelentős összegű uniós forrással gazdálkodó Digitális Jólét Program állandó szakértője, 2018-tól szakmai vezetője. 2020 óta a Neumann Nonprofit Közhasznú Kft., 2022-ben a KTI Nonprofit Kft. ügyvezetője. 

2023 augusztusában kiderült, 65 millió Ft uniós forrásból építtette fel kétemeletes luxusvilláját Balatonfüreden, ami gyümölcsfeldolgozó üzem néven szerepelt hivatalos iratokban. Ezenfelül Gál cége, a Gapa Zrt. Balatonfüreden és Bodrogkeresztúron egy-egy hegyet is birtokol.

Kulcsár-ügy

Kulcsár-ügy

Szász Károly PSZÁF elnök 2003 nyarán történt megveretése után kapott fokozott figyelmet a Pannonpast ügyében végzett PSZÁF vizsgálat. Ebből kiderült, hogy a K&H Equities jelentős szerepet játszott a Pannonplast Rt. részvényeinek szabálytalan felvásárlásában, amelyet érthetetlen módon részben az Állami Autópálya-kezelő Rt. finnaszírozott. Közben a K&H belső ellenőrzése során is napvilágra került számos visszásság, többek között, hogy az Equities irreálisan magas hozamú befektetéseket ajánlott potencális ügyfeleinek.  Az ügyleteket a bank egyik igazgatója, Kulcsár Attila koordinálta. Az ügy kapcsán felmerült több állami vállalat, politikus és vezető üzletember neve is. 


A Pannonplast-ügy kirobbanása és Kulcsár Attila lelepleződése – ő a K&H Equities, a pénzintézet brókercégének teljhatalmú ura, és bár a bíróságon ez nem bizonyosodott be, többek szerint Rejtő E. Tibor vezérigazgató pártfogoltja volt – után elapadt a pénzcsap. Nem volt tovább mihez nyúlni, ha valamelyik vip ügyfél a pénzét követelte. A piramisjátékra hajazó rendszer napok alatt összeomlott, mindenki mosta a kezeit, és Kulcsárra mutogatott. A nyomozás többször félresiklott, és emiatt elhúzódott. Ebben az is közrejátszhatott, hogy az ügy főnyomozóját, az azóta ügyvédként praktizáló Molnár Csabát koholt vádakkal bíróság elé állították, ahol évekkel később felmentették, de addigra rendőri karrierjét már végérvényesen tönkretették. Az első eljárásban született többéves börtönbüntetéseket és felmentéseket egyaránt tartalmazó ítéletet másodfokon hatályon kívül helyezték, és évekkel a nyomozás kezdete után vita robbant ki az igazságszolgáltatás berkein belül, hogy amit Kulcsár és társai tettek, az valóban sikkasztás, vagy esetleg csalás. A megismételt eljárásban az ügy névadóját, Kulcsár Attilát hat év hat hónap szabadságvesztésre ítélte a Fővárosi Törvényszék. Az ítélőtábla 2017. április 20-ától tárgyalja az ügyet másodfokon. 

Találatok/oldal: Listázási sorrend: