language

Akták:

Kulcsár-ügy highlight_off

Lapok:

Kulcsár-ügy

Kulcsár-ügy

Szász Károly PSZÁF elnök 2003 nyarán történt megveretése után kapott fokozott figyelmet a Pannonpast ügyében végzett PSZÁF vizsgálat. Ebből kiderült, hogy a K&H Equities jelentős szerepet játszott a Pannonplast Rt. részvényeinek szabálytalan felvásárlásában, amelyet érthetetlen módon részben az Állami Autópálya-kezelő Rt. finnaszírozott. Közben a K&H belső ellenőrzése során is napvilágra került számos visszásság, többek között, hogy az Equities irreálisan magas hozamú befektetéseket ajánlott potencális ügyfeleinek.  Az ügyleteket a bank egyik igazgatója, Kulcsár Attila koordinálta. Az ügy kapcsán felmerült több állami vállalat, politikus és vezető üzletember neve is. 


A Pannonplast-ügy kirobbanása és Kulcsár Attila lelepleződése – ő a K&H Equities, a pénzintézet brókercégének teljhatalmú ura, és bár a bíróságon ez nem bizonyosodott be, többek szerint Rejtő E. Tibor vezérigazgató pártfogoltja volt – után elapadt a pénzcsap. Nem volt tovább mihez nyúlni, ha valamelyik vip ügyfél a pénzét követelte. A piramisjátékra hajazó rendszer napok alatt összeomlott, mindenki mosta a kezeit, és Kulcsárra mutogatott. A nyomozás többször félresiklott, és emiatt elhúzódott. Ebben az is közrejátszhatott, hogy az ügy főnyomozóját, az azóta ügyvédként praktizáló Molnár Csabát koholt vádakkal bíróság elé állították, ahol évekkel később felmentették, de addigra rendőri karrierjét már végérvényesen tönkretették. Az első eljárásban született többéves börtönbüntetéseket és felmentéseket egyaránt tartalmazó ítéletet másodfokon hatályon kívül helyezték, és évekkel a nyomozás kezdete után vita robbant ki az igazságszolgáltatás berkein belül, hogy amit Kulcsár és társai tettek, az valóban sikkasztás, vagy esetleg csalás. A megismételt eljárásban az ügy névadóját, Kulcsár Attilát hat év hat hónap szabadságvesztésre ítélte a Fővárosi Törvényszék. Az ítélőtábla 2017. április 20-ától tárgyalja az ügyet másodfokon. 

Origo

Az Origo.hu Magyarország egyik leglátogatottabb internetes portálja. 1998-ban indult egy olyan portálként, ami a szerkesztett tartalom mellett egyéb szolgáltatásokat is nyújt. 1999-ben megvásárolták a freemail levelező programot. A portál főszerkesztője 2000-ig Nádori Péter volt, akit ezután Weyer Balázs váltott. 2006-ban megvásárolták az iWiWet. 2010-ben az Indexnél dolgozó Vaszily Miklós lett a lapot kiadó Origo Zrt. vezérigazgatója. 2011. szeptember 29-én távozott Weyer Balázs és Nádori Péter, az új főszerkesztő a volt indexes Gazda Albert lett. 2013 novemberétől Sáling Gergő volt az Origo főszerkesztője. 2014. júniusában (egyesek szerint politikai nyomásra) Sálingnak felmondtak és Pálmai L. Ákos lett a főszerkesztő (l. Origo-ügy).


2015-ben a Magyar Telekom meghirdette eladásra az Origót, miután a német Deutsche Telekom Európában csökkentette a médiaérdekeltségégeit. Végül a Száraz István vezette, VS.hu-t birtokló New Wave Mediához került az újság. A New Wave a cseh Bawaco médiabefektőjé, amely Szemerey Tamáshoz, Matolcsy György jegybankelnök unokatestvérének érdekeltségéhez tartozik. Pálmai L. Ákost György Bence követte főszerkesztőként, a portál pedig erősen kormánypárti hangvételűvé vált. 2017 elején több munkatárs is távozott az Origótól, voltak akiket kirúgtak, voltak akik szolidaritásból mondtak fel. 2017 áprilisában az Origo Media nevet változtatott New Wave Media Group Zrt.-re. 2017. június 28-án az Origo Matolcsy Ádámhoz, Matolcsy György fiához került, miután a New Wave Media Group Zrt.-t megvette a Magyar Stratégia Zrt. 2017 októberében Matolcsy Ádám bekerült a New Wave Media Group Zrt. vezetői közé is. 2017. december 31-i hatállyal az Origót működtető New Wave Media Group Zrt. a VS.hu-t ködtető New Wave Production Kft.-vel együtt beolvadt eddigi anyavállalatába, a 2014-es alapítású New Wave Media Kommunikációs és Szolgáltató Kft.-be. 2017-ben György Bence távozott mint főszerkesztő, utódja Gábor László. 2018. decemberében az Origo (NWM Kft.) is beolvadt a kormánypárti médiakonglomerátumba, a cég tulajdonosa a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány lett.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [22]  Oldalak:   <<  <  1 2 3   >  >>

Vállvetve kér újrakezdést Kulcsár vádlója és védője - a Kulcsár-ítélet hibái

Ritka egyetértés alakult ki a vád és az elsőrendű vádlott, Kulcsár Attila között a hét éve húzódó K&H-ügyben: mindkét oldal nagyjából azonos érvek alapján kéri, hogy az első fokú eljárást ismételjék meg, azaz kezdjék elölről az egész ügy tárgyalását. Összeszedtük a legfontosabbnak tartott hibákat.

A védők többsége már lezárná a hét éve tartó Kulcsár-ügyet

A Kulcsár-ügy csütörtöki tárgyalásán a perbeszédek során az ügyvédek többsége azt állította, hogy ugyan nem értenek egyet az elsőfokú ítélettel, de szerintük nem kellene hét év után új eljárásra kötelezni a Fővárosi Bíróságot.

Hét év után az újrakezdésért küzdenek a Kulcsár-ügyben

Másodfokon folytatódik csütörtökön K&H ügy, azaz Kulcsár Attila és társainak büntetőpere. Hét évvel a nyomozás kezdete után a vád és a védelem is lényegében azt kéri, hogy a bíróság rendeljen el új elsőfokú eljárást, mert az előző ítélet szerintük megalapozatlan.

Nem döntöttek még a Kulcsár-per újraindításáról

A Magyar Nemzet szerint a Kulcsár-ügyben született elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését kezdeményezi a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség. A szervezet vezetője viszont az [origo]-nak azt mondta, jelenleg dolgoznak az ügyön, és nem döntöttek még erről.

K&H-ügy: vádemelés a MeH volt helyettes államtitkára ellen

Vádat emelt az ügyészség Kodela László, a MeH egykori humánpolitikai helyettes államtitkára ellen vesztegetést színlelve elkövetett hivatali befolyással üzérkedés és az adóbevételt jelentős mértékben csökkentő adócsalás bűntette miatt - közölte a Tv2 Tények című hírműsora.
Találatok: [22]  Oldalak:   <<  <  1 2 3   >  >>