language

Akták:

Kulcsár-ügy highlight_off

Személyek:

Suchman Tamás highlight_off

Kulcsár-ügy

Kulcsár-ügy

Szász Károly PSZÁF elnök 2003 nyarán történt megveretése után kapott fokozott figyelmet a Pannonpast ügyében végzett PSZÁF vizsgálat. Ebből kiderült, hogy a K&H Equities jelentős szerepet játszott a Pannonplast Rt. részvényeinek szabálytalan felvásárlásában, amelyet érthetetlen módon részben az Állami Autópálya-kezelő Rt. finnaszírozott. Közben a K&H belső ellenőrzése során is napvilágra került számos visszásság, többek között, hogy az Equities irreálisan magas hozamú befektetéseket ajánlott potencális ügyfeleinek.  Az ügyleteket a bank egyik igazgatója, Kulcsár Attila koordinálta. Az ügy kapcsán felmerült több állami vállalat, politikus és vezető üzletember neve is. 


A Pannonplast-ügy kirobbanása és Kulcsár Attila lelepleződése – ő a K&H Equities, a pénzintézet brókercégének teljhatalmú ura, és bár a bíróságon ez nem bizonyosodott be, többek szerint Rejtő E. Tibor vezérigazgató pártfogoltja volt – után elapadt a pénzcsap. Nem volt tovább mihez nyúlni, ha valamelyik vip ügyfél a pénzét követelte. A piramisjátékra hajazó rendszer napok alatt összeomlott, mindenki mosta a kezeit, és Kulcsárra mutogatott. A nyomozás többször félresiklott, és emiatt elhúzódott. Ebben az is közrejátszhatott, hogy az ügy főnyomozóját, az azóta ügyvédként praktizáló Molnár Csabát koholt vádakkal bíróság elé állították, ahol évekkel később felmentették, de addigra rendőri karrierjét már végérvényesen tönkretették. Az első eljárásban született többéves börtönbüntetéseket és felmentéseket egyaránt tartalmazó ítéletet másodfokon hatályon kívül helyezték, és évekkel a nyomozás kezdete után vita robbant ki az igazságszolgáltatás berkein belül, hogy amit Kulcsár és társai tettek, az valóban sikkasztás, vagy esetleg csalás. A megismételt eljárásban az ügy névadóját, Kulcsár Attilát hat év hat hónap szabadságvesztésre ítélte a Fővárosi Törvényszék. Az ítélőtábla 2017. április 20-ától tárgyalja az ügyet másodfokon. 

Suchman Tamás

Suchman Tamás Gábor (Marcali, 1954. július 2. – 2023. május 21. vagy előtte) magyar politikus, országgyűlési képviselő. 1990 és 2010 között országgyűlési képviselő volt. (1990: országos lista, 1994: Somogy 5. vk., Marcali, 1998: Somogy megyei lista, 2002: országos lista.) A gazdasági és az emberi jogi bizottság alelnöke, illetve az integrációs- és ügyrendi bizottság tagja volt, valamint frakcióvezető-helyettes. 1995. március 1-jén a privatizációért felelős tárca nélküli miniszternek nevezték ki, majd miniszterként 1996. szeptember 15-én vette át az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium vezetését a Horn-kormányban. 2004. október 18-tól 2006. június 8-ig a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkáraként dolgozott. A 2006. évi országgyűlési választások során Somogy megyei területi listán szerzett mandátumot. 2007. január 10-én megválasztották a Balaton Fejlesztés Tanács elnökének; 2009-től az egyes országos jelentőségű fejlesztési programok megvalósítására irányuló kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős kormánybiztos volt. Többek közt a félbe maradt Balatonring megvalósításáért is lobbizott. 

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [1]  Oldalak:   1

Keressük a legkorruptabb magyar ügyet

A Korrupcióellenes Világnap alkalmából a K-monitor összegyűjtött néhány meghatározó ügyet az elmúlt másfél évtizedből.A felsorolt ügyekben nemcsak a téma, hanem az is közös, hogy egyiknek sem ismerjük számos fontos részletét, a szereplők valódi szerepét.
Találatok: [1]  Oldalak:   1