Támogasd a K-Monitort! K-Monitor a Facebookon
K-Monitor
Ft
Az elmúlt évek becsült kárösszege.
Korrupció, Közpénz, Közbeszerzés, Kartell
Címkék
Akták:
Letelepedési kötvény-biznisz [X]

Letelepedési kötvény-biznisz

Letelepedési kötvény-biznisz

Letelepedési kötvény vásárlásával Uniós tagországon kívüli állampolgár schengeni tartózkodási engedélyt, illetve hat hónap után letelepedési engedélyt szerez, mellyel szabadon utazhat, céget alapíthat a schengeni övezetben. Utóbbi érvényessége határozatlan idejű, élethosszig tart, továbbá családtagok is jogosultságot szerezhetnek családegyesítési céllal. A kötvény futamideje 5 év, amelyet lejáratkor egy összegben a Magyar Állam visszavásárol az eredeti névértéken. A letelepedési államkötvény forgalmazói kizárólag erre a célra jöttek létre, többnyire külföldi székhelyű, offshore országokban. A kereskedési jogot a Gazdasági Bizottság egyedi döntése alapján szerzik meg. Profitjuk két részből áll: a közvetítői díj, valamint a kötvény diszkontált vásárlása és a névértéken való kifizetése közötti különbség. Másodlagos forgalmazókként több budapesti és külföldi cég is részt vesz a piacon.

 

 

Magyarországon 2015-től 300.000 euróért lehet letelepedési kötvényt vásárolni (a kezdeti 250.000 eurós ár emelkedett). 2016. augusztus 31-ig 3915 személy számára összesen 12299 darab letelepedési államkötvényt jegyeztek le, de azt nem tudhatjuk, hogy pontosan mely közvetítő cégeknél: \"„az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-vel kötött szerződések részét képező adatok üzleti titoknak minősülnek”. A kötvényeket pályáztatás nélkül kiválasztott, jellemzően offshore hátterű cégek forgalmazzák. A rendszert úgy építették fel, hogy valójában soha egyetlen államkötvény sem kerül egyetlen letelepedni próbáló külföldi állampolgár tulajdonába, így a titokzatos közvetítőknek jelentős mozgásterük van - és magas profithányaddal dolgoznak.

 

Azért dolgozunk, hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

▶︎ Támogass minket pártolói tagként: patreon.com/kmonitor
▶︎ Adományozz átutalással, vagy PayPalon: k-monitor.hu/tamogatas

 

Rogán Antal az országgyűlési gazdasági bizottságának elnökeként 2012-ben kezdeményezte a letelepedési kötvény-konstrukció kidolgozását. A törvényt egy Fidesz-közeli ügyvéd irodája szövegezte meg, mely azóta részt vehet az adminisztratív lebonyolítás intézésében is. A 2013-ban induló rendszer egyik haszonélvezője, a közvetítő Arton Capital Kft. is kötődik Rogánhoz: a cég politikus egykori egyetemi társáé, Balogh Radosztináé, akivel ma is kapcsolatban vannak, találkozni is szoktak. A cég irodáját egyébként 2017 őszén kirabolták, pénzt és a kötvényüzlet dokumentációját is elvitték.

 

A rendszer számos ellentmondására derült fény: kiderült, egy eredeti hazájában jogerősen elítélt orosz adócsaló is letelepedési lehetőséget kapott, gyakorlatilag a magyar állam kötvényeiben mosva tisztára a pénzét. Számára legutóbbi, karibi offshore-paradicsom-beli tartózkodási helye állított ki erkölcsi bizonyítványt. Több olyan információ is napvilágot látott, hogy a Fidesz-dominanciájú gazdasági bizottság számos – részben vagy egészben magyar hátterű – offshore cégnek adott felhatalmazást a közvetítésre, amikor országonként leosztotta köztük a piacot. Az egyetlen magyarországi bejegyzésű a már említett Arton. A magasan legtöbb lejegyzést produkáló kínai \"piacon\" egy Nagy Kajmán-szigeteken bejegyzett cég közvetít, melyet az a kínai bankár képviseli, aki Habony Árpádnak foglalt helikopteres városnézést Hongkongban. A tulajdonosi, jövedelmi vagy adózási viszonyaiban áttekinthetetlen hálózat kitűnően alkalmas a letelepedni akaróktól beszedett pénz egy részének újraosztására, így nem zárható ki, hogy kormányközeli figuráknál landol a profit egy része.

 

Az eddig eladott ötéves, 2018-tól lejáró papírokat névértéken fizeti ki az állam, euróban nézve a piacinál magasabb, évi 2–2,5 százalék közötti garantált hozammal. Magyarország ezzel sok milliárd forintot bukik, a közvetítők pedig nyernek - ráadásul a kötvényesnek fejenként 45–60 ezer euró közötti díjat is ki kell fizenie, amely részben a közvetítőhöz, részben különböző ügyintézőkhoz, szolgáltatókhoz kerül, mint az eljárás költsége. Sajtóhírek szerint a kiválasztott közvetítők számára szinte magától értetődő, hogy a Rogán–Habony-pároshoz köthető Kosik Ügyvédi Irodával célszerű együtt dolgozniuk, s annak adják tovább a díjak egy részét. A hvg.hu számítása szerint mostanáig 5-6 milliárd forintjába került az adófizetőknek a 2013-ban bevezetett újfajta állampapír mesterségesen fenntartott magas kamata - az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint összesen 33,6 milliárd forintnyi kamatjövedelme volt a közvetítő cégeknek, a közvetítő ugyanis nem 300 ezer eurót utal tovább az ÁKK-nak, mert kedvezményes, úgynevezett diszkontáron jut hozzá az állampapírhoz. A közvetítői díjakból pedig 80 milliárdnál is több bevételre tettek szert. A kormány részéről még nem hangzottak el ésszerű indokok amellett, hogy ezt a bevételt a magyar állam kiengedi a kezéből. A letelepedési kötvény egyes számítások szerint kötvényenként összesen 23-27 milliót hoz az offshore cégek konyhájára.

 

Felmerült kritikaként a bevándorlásellenes álláspontot képviselő kormánnyal szemben, hogy a fizetős kiskapuval annak bevezetése óta összesen 18.000-en szereztek magyar tartózkodási engedélyt. A távol-keleti országokban kötvénykereskedelemmel foglalkozó, a Kajmán-szigeteken bejegyzett Hungary State Special Debt Fund nevű cég vezérigazgatója szerint a kötvényt vásárlók közül kevesebb, mint minden 20. akar valójában letelepedni Magyarországon, döntő többségük csak ugródeszkának használja hazánkat. Nem csak nálunk létezik a letelepedési kötvény intézménye, a régióban azonban a bolgároknál majdnem kétszer annyit, 512 ezer eurót kell fizetni a szabad letelepedésért. Az EU 11 tagállamában van lehetőség letelepedési kötvény vásárlására, ezek közül Magyarországon a legolcsóbb ilyen lehetőséghez jutni. Több államban befektetéshez (Hollandia, Portugália, Románia) vagy ingatlan vásárlásához (Spanyolország, Málta, Portugália) kötik az engedélyt. A sorozatos botrányok és politikai nyomásgyakorlás után a kabinet a rendszer felülvizsgálatát ígérte.

 

2017 januárjában, nem sokkal azt követően, hogy a Kormány döntést hozott a konstrukció kivezetéséről, a Magyar Nemzet első fokon pert nyert az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) ellen, melyben a Fővárosi Törvényszék közérdekű adatnak minősítette az egyes cégek kötvényvásárlási adatait. Ha az ÁKK nem fellebbez a döntés ellen, akkor hamarosan kiderül, hogy a Kajmán-szigeteken bejegyzett Hungary State Special Debt Fund, a ciprusi illetékességű Discus Holdings Ltd., Innozone Holdings Ltd. és a Migrat Immigration Asia Ltd., továbbá a Liechtensteinben alapított VolDan Investments Ltd. és az S&Z Program Ltd., illetve a szingapúri Euro-Asia Investment Management Pte Ltd., végül az egyedüli magyar cég, az Arton Capital Hungary Kft. hány letelepedési kötvényt jegyzett le, és mekkora bevételre tett szert. 2017. novemberében a Magyar Nemzet a végleges adatok alapján vetett számot a kötvényprogrammal, bár a családegyesítések miatt ekkor még nem lehetett tudni, ténylegesen hány letelepedési engedély került kiadásra a program nyomán. A MN szerint az offshore cégek 145,9 milliárd forint bevételre tettek szert, és ehhez jön az a 9,6 milliárd forintnyi nyereség, amelyet Habony Árpád, a kormányfő informális tanácsadójának és Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszternek az ügyvédje, Kosik Kristóf zsebelt be. 2017-re a másodpiaci hozam 0,15 százalékra zuhant, ez tizenháromszor olcsóbb finanszírozást jelentett, mint a letelepedési kötvények kétszázalékos kamata. Csak 2017-ben 16,4 milliárd forintot vesztett a költségvetés a kötvényprogramon, ami felveti a hűtlen kezelés bűncselekményének gyanúját.

 

 

 

Találatok: [198]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>

Idén 35 milliárdnyi hozamot kell fizetni a lejáró letelepedési kötvények után

Idén először kell az államnak a zsebébe nyúlnia, és hozamot fizetni az első letelepedési kötvényvásárlóknak, mivel a 2013-ban kibocsátott kötvények öt éves lejáratúak.

Kétszázmilliót vihettek el a betörők a letelepedési kötvényes cég széfjéből

Jelentős késéssel, de végre közzétette tavalyi üzleti beszámolóját az Arton Capital Kft. Ez az egyetlen magyar vállalkozás, amely letelepedési kötvények értékesítésével foglalkozik, és ezért valamennyire ráláthatunk a pénzügyi működésére.

Vietnamban is reklámozzák az új magyar bevándorlási bizniszt a kötvényprogram szereplői

Egy májusi délelőttön közel kétszáz érdeklődő érkezett Hanoi egyik hoteljébe, a „Magyarország – bejárat Európába” című rendezvényre. A háromórás program alatt egy vietnami cég azt mutatta be, hogyan lehet magyar tartózkodási engedélyhez jutni ingatlanbefektetés segítségével. A rendezvény sikeres volt, „sok befektető regisztrált a programra” – írta később a cég a Facebook-oldalán.

Döntött a Kúria, nyilvánosságra kell hozni az offshore cégek letelepedési kötvényjegyzéseit

Egy több mint két éve húzódó jogvita végére tett pontot mai ítéletével a Kúria. A vita arról szólt, hogy nyilvános adatnak minősülnek-e a letelepedési programban részt vevő közvetítővállalkozások kötvényjegyzései.

Feljelentést tett egy LMP-s, mert a magyar államot nem izgatja, hogy letelepedési engedélyt kapott a szíriai pénzember

Feljelentést tett Demeter Márta LMP-s képviselő azzal kapcsolatban, hogy a kötvényprogramon keresztül magyar letelepedési engedélyhez jutott Bassar al-Aszad szír diktátor pénzembere, Atiya Khoury.

A magyar letelepedési üzletről is árulkodnak az újabb Panama-iratok

2015 júniusában volt egy találkozó Genfben, ahol egy nemzetközi ügyvédi iroda munkatársai tárgyaltak egy Monacóból érkezett üzletemberrel közös üzleti lehetőségekről. Felmerültek köztük általános cégalapítási és szerzői jogi kérdések, valamint szóba került egy olyan téma is, ami már évek óta kiemelt figyelmet élvez Magyarországon. Ez a pénzért árult letelepedési engedélyek kérdése volt.

Letelepedési kötvényprogram hivatalosan nincs, mégis vannak zűrös letelepedők

Szó sincs a letelepedési kötvény reinkarnációjáról – állítják a hivatalos szervek, miután Kínában felbukkant egy erre utaló hirdetés. Mindeközben az USA tiltakozik, mert Magyarországon több százan csalással jutottak útlevélhez.

Az ingatlanvásárlással nem jár letelepedési engedély

A magyar kormány semmiféle ingatlanalapú letelepedési programot nem indított és nem támogat – közölte tegnap a Kormányzati Tájékoztatási Központ, miután félrevezető írások jelentek meg az online sajtó egy részében. Hangsúlyozták, az úgynevezett program egyszerűen hazugság, a szóban forgó cég ellen a Külügyminisztérium megteszi a szükséges lépéseket.

Rogánék nem vétettek a letelepedési program szabályai ellen, mert nem voltak szabályok

Váratlan helyről érkezett lesújtó szakmai értékelés az Orbán-kormány letelepedési államkötvény programjáról. A Központi Nyomozó Főügyészség kénytelen volt mélyebben beleásni magát a magyar letelepedési engedélyt kínáló kormányprogramba, miután a Transparency International (TI) korrupcióellenes civil szervezet feljelentést tett az ügyben.

Új iparág épült ki a letelepedési kötvényesekre

A letelepedési kötvényekkel több ezer külföldi vásárolhatott magának szabad utat Magyarországra és az EU-ba. Ezek között volt több száz tehetős kínai család, akik megjelentek a magyar ingatlanpiacon, az ő kiszolgálásukra, segítségükre pedig több cég is létre jött Budapest kínai negyedében. Egy ilyen cégnél jártunk, hogy megnézzük, hogyan nézett ki a kötvénybiznisz az érkezési oldalon.
Találatok: [198]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>

Akták

Letelepedési kötvény-biznisz

Letelepedési kötvény-biznisz

Letelepedési kötvény vásárlásával Uniós tagországon kívüli állampolgár schengeni tartózkodási engedélyt, illetve hat hónap után letelepedési engedélyt szerez, mellyel szabadon utazhat, céget...
Kulcsár-ügy

Kulcsár-ügy

Szász Károly PSZÁF elnök 2003 nyarán történt megveretése után kapott fokozott figyelmet a Pannonpast ügyében végzett PSZÁF vizsgálat. Ebből kiderült, hogy a K&H Equities jelentős szerepet játszott...
V. kerületi ingatlanok áron alul

V. kerületi ingatlanok áron alul

A Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. szerint 2013 szeptemberében áron alul adott el három ingatlant két budapesti kerület. A Fővárosi Önkormányzat mindhárom esetben lemondott elővásárlási...
Eiffel Palace vásárlás

Eiffel Palace vásárlás

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2014 nyarán vásárolta meg az Eiffel Palace irodaházat 45,3 milló eurós (13,6 milliárd forintos) áron. Bár az MNB szerint az irodaház vásárlással jó üzletet köttek, az...
Paks II

Paks II

Magyarország és Oroszország 2014 januárjában nagy port kavaró megállapodást írt alá a paksi atomerőmű bővítéséről. A szerződést, amely szerint 2014 és 2025 között az orosz állam 10 milliard...
Rogán Antal találmánya

Rogán Antal találmánya

Rogán Antal két társával 2015. május 29-én egy elektronikus-aláírási technológiát jegyzett be: a feltalálás eredetiségét sokan vitatják, azonban üzleti sikere elvitathatatlan. A MobilSign által...
MET-ügy

MET-ügy

2011-ben megszűnt az egyszerre hőt és áramot is előállító erőművek támogatása. Az áremelkedés elkerülése végett a kormány a biztonsági gáztartalékból 585 millió köbmétert szabadított fel,...
Mengyi Voldemort Roland

Mengyi Voldemort Roland

Nyomozati iratok és lehallgatási jegyzőkönyvek alapján valószínűsíthető, hogy a Mengyi Roland fideszes képviselő „Alkotmányos költségként” kenőpénzt kért szociális szövetkezeteket képviselő...
Kvótareferendum kommunikációja

Kvótareferendum kommunikációja

2016. október 2-án népszavazást rendeztek Magyarországon, aminek a kérdése: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra...
Festménykölcsönzések a Szépművészetiből

Festménykölcsönzések a Szépművészetiből

2016. februárjában az Átlátszó írta meg, hogy a Szépművészeti Múzeumból 10 értékes, antik festményt kölcsönöztek abba a Szerb utca 9-ben lévő lakásba, ahol a hírek szerint Habony Árpád volt...

Személyek

Intézmények

Belépés
Regisztráció
Támogatás
Cikk beküldése
Hírlevél
Blog
Média
 
 
Tasz Transparency International CEE Trust OSI