2016 decemberében tárta fel az Index, hogyan jutottak messze áron alul önkormányzati lakások bérleti jogához az első kerületben, a Várban a Fideszhez, vagy a fideszes polgármesterhez közel állók. A módszer és a jogszabályi kiskapu nagyon hasonló ahhoz, ahogyan a Belvárosban Rogán Antal és utódja polgármestersége alatt szórták ki a kerület ingatlanvagyonát. A kerület a területhasználattal és a parkolással kapcsolatos határozataiban is vitatható módon kedvezett bizonyos köröknek.
Támogass minket rendszeres adományoddal,
hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!
Személyesen az I. kerületi polgármester, Nagy Gábor Tamás, aki a lakásbérleti pályázatokat intézte is érintett volt a lakásmutyiban: a polgármester exfelesége 100 ezerért bérelhetett egy 100 nm-es vári lakást, míg az önkormányzat pénzügyi igazgatója 60 ezerért, egy 52 nm-es vári lakást. A polgármester maga egy 71 négyzetméteres lakást bérelhet 2013 óta 81 ezerért a Táncsics utca 23.-ban. A helyi szabályozás szerint a lakásbérleteket átláthatatlanul intézték, a polgármester határozta meg a pályázatok adminisztratív szabályait, kiírási feltételeit, elbírálási szempontjait is. A kiadott bérleti szerződésekről csak a lejáratkor, öt év elteltével értesültek a képviselők, amikor megérkezik eléjük a javaslat az öt évre szóló meghosszabbításról. Akkor már névvel, címmel, bérleti díjjal jön a határozattervezet, és hivatkozik a bérbeadási rendeletnek arra a passzusára, hogy a polgármester előterjesztése alapján már a testület is dönthet bérbeadásról. A kerületben havi 400-450 ezer forint körül lehetne hasonló lakásokat bérelni piaci áron. A polgármester sommás válaszban hárította el a vádakat: "1. Jogszerű-e? Igen. 2. Igazságos-e? Igen. 3. Méltányos-e? Igen. 4. Etikus-e? Igen." A nem műemlék épületben lévő önkormányzati bérleményeket ráadásul öt év után a piaci ár feléért vásárolhatják meg az ott lakók.
2016 decemberében tárta fel az Index, hogyan jutottak messze áron alul önkormányzati lakások bérleti jogához az első kerületben, a Várban a Fideszhez, vagy a fideszes polgármesterhez közel állók. A módszer és a jogszabályi kiskapu nagyon hasonló ahhoz, ahogyan a Belvárosban Rogán Antal és utódja polgármestersége alatt szórták ki a kerület ingatlanvagyonát. A kerület a területhasználattal és a parkolással kapcsolatos határozataiban is vitatható módon kedvezett bizonyos köröknek.
Támogass minket rendszeres adományoddal,
hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!
Személyesen az I. kerületi polgármester, Nagy Gábor Tamás, aki a lakásbérleti pályázatokat intézte is érintett volt a lakásmutyiban: a polgármester exfelesége 100 ezerért bérelhetett egy 100 nm-es vári lakást, míg az önkormányzat pénzügyi igazgatója 60 ezerért, egy 52 nm-es vári lakást. A polgármester maga egy 71 négyzetméteres lakást bérelhet 2013 óta 81 ezerért a Táncsics utca 23.-ban. A helyi szabályozás szerint a lakásbérleteket átláthatatlanul intézték, a polgármester határozta meg a pályázatok adminisztratív szabályait, kiírási feltételeit, elbírálási szempontjait is. A kiadott bérleti szerződésekről csak a lejáratkor, öt év elteltével értesültek a képviselők, amikor megérkezik eléjük a javaslat az öt évre szóló meghosszabbításról. Akkor már névvel, címmel, bérleti díjjal jön a határozattervezet, és hivatkozik a bérbeadási rendeletnek arra a passzusára, hogy a polgármester előterjesztése alapján már a testület is dönthet bérbeadásról. A kerületben havi 400-450 ezer forint körül lehetne hasonló lakásokat bérelni piaci áron. A polgármester sommás válaszban hárította el a vádakat: "1. Jogszerű-e? Igen. 2. Igazságos-e? Igen. 3. Méltányos-e? Igen. 4. Etikus-e? Igen." A nem műemlék épületben lévő önkormányzati bérleményeket ráadásul öt év után a piaci ár feléért vásárolhatják meg az ott lakók.
2017-2018-ban tovább folytatódtak a kedvezményes lakáseladások és bérbeadások. Olyan cégek, személyek jártak jól vele, mint a Magyar Turisztikai Ügynökség , Garancsi István, és Zsidai Roy.
A Magyar Hírlapot 1968-ban alapították a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának napilapjaként. A rendszerváltás után liberális fordulatot vett, külföldi tulajdonba került, először az angol Maxwell, majd a Marquard nevű céghez. 2003-ban a svájci tulajdonú Ringier kiadó magyarországi leányvállalata, a Ringier Kiadó Kft. tulajdonába került. 2006-ig a lap liberális, balliberális irányvonalat képviselt, mely a centrum irányába húzott. A politikai rányváltásra azután került sor, hogy 2005 szeptemberében Széles Gábor magyar üzletember vásárolta meg a lapot, mely addigra túl volt egy viszontagságos időszakon, ugyanis a Ringier Kft megvásárolta a Népszabadságot is, amely jelentős jogi akadályt képzett. A vonatkozó törvény értelmében ugyanis egy vállalat nem birtokolhatott két lapot, így a Kft. megvált a Magyar Hírlaptól, ami egy rövid ideig nem jelent meg. Az ideológiai és politikai változások 2006-ban következtek be, a Magyar Hírlap egy konzervatív, jobboldali, antiglobalitsa, polgári kötődésű napilappá vált. Online felülete a magyarhirlap.hu. A lap kiadója jelenleg a Magyar Hírlap Kiadói Kft., melynek tulajdonosa az SGH Kft.-n keresztül Széles Gábor és családja.
– Az önkormányzat tulajdonában mintegy ezernégyszáz lakás áll, ebből nyolcszáz esik műemléki besorolás alá. Ezerkétszázan fizetnek szociális bért, ami azt mutatja, hogy meg tudtuk óvni a vári polgárságot. Nagyjából száz-száz a költségelvű és a piaci lakások száma. A lakbérbevételek csaknem kétharmadát teszik ki a piaci bérletek, és a szociális díjtáblázat szerint fizető masszív többség csak a bevételek tizenöt százalékát adja.
