K-Monitor Adatbázis

A magyar kormánynak 18 milliárd forintot kell visszafizetnie az Európai Bizottságnak az EMIR-rendszer kiépítésével összefüggő szabálytalan közbeszerzések miatt - közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ 2017. május 14-én. Ez a második legnagyobb összeg, amit Magyarországnak vissza kell fizetnie a négyes metró után. Ennek oka, hogy az Európai Unió súlyos szabálytalanságokat állapított meg nyolc, 2003 és 2009 között megkötött szerződés ügyében. A vizsgálatok során kiderült, hogy a felelős állami szervek a Welt 2000 Kft. részére a közbeszerzési szabályokat súlyosan megsértve, a magyar állam érdekeivel ellentétes módon juttatták el üzleti köröknek annak az informatikai rendszernek a működtetését, amely 12 ezer milliárd forintot kezelt" - fogalmaztak.

Dobrev Klára – Gyurcsány Ferenc felesége – 2002-től a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség jogelődjének elnökhelyettese volt 2004 augusztusáig – írta az ügy kapcsán az Origo. Dobrev alá tartozott a monitoring módszertani főosztály, amely az EMIR-rendszert gondozta. Az illetékes tárcaközi bizottság 2003-as és 2004-es üléseiről készült jegyzőkönyvek tanúsága szerint az EMIR-ről szóló napirendi pontok témafelelőse Dobrev Klára volt. Az Origo szerint Dobrev „meghatározó szerepet játszott” az EMIR ügyében és a Welt 2000 Kft.-vel kötött megállapodások megkötésében. A visszafizetendő összeg azért tizennyolcmilliárd forint, mert a Welt 2000 Kft. a 2004-es indulás óta ekkora összegre kapott megrendelést. A társaság többségi tulajdonosa és ügyvezetője az azóta elhunyt Komáromi András volt, a jelzett időszakban MSZP-s képviselő a kőbányai önkormányzatnál. A magyar állam 2014 végén, „hogy orvosolni tudja a mulasztást”, megvásárolta a Welt 2000 Kft. üzletrészeit – írják. 

Az NFÜ egykori elnökhelyettese, Heil Péter szerint a rendszert eddig 9 audit vizsgálta, köztük 2009-ben az Európai Bizottság auditja is. Szerinte nem korrupcióról, hanem eljárási hibáról van szó. Amikor ráadásul felmerült, hogy a hirdetmény nélküli eljárás problémás lehet, akkor az NFÜ jogelődje, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal maga fordult bírósághoz a jogi helyzet tisztázását kérve. Források szerint a rendszerre 2007-2015 között több mint 25 milliárd forintot költöttek. Az összeg nagyobbik részét pedig 2010 után fizették ki, ráadásul a második Orbán-kormány hivatalba lépése után a projektet számos alkalommal módosították, rendre emelve a támogatható költséget - derült ki a Népszava összeállításából.

Az MKB Bank (korábban Magyar Külkereskedelmi Bank, röviden: MKB) egy magyarországi általános kereskedelmi bank, melyet 1950-ben a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank államosítása utáni átalakításával és átnevezésével hozott létre az akkori kommunista rendszer, hogy a Magyar Népköztársaság külkereskedelmi pénzügyleteit egyetlen helyen tudja kezelni.

1987-ben a kétszintű bankrendszer bevezetésekor a bank normál kereskedelmi bankká alakult át, majd 1994-ben privatizálták. Ezután a Bajorország 94%-os tulajdonában lévő Bayerische Landesbank magyarországi leánybankja volt. 2014-ben megvásárolta a magyar állam. (Wikipédia)

2018-ban derült ki, hogy két magántőkealapon - A New Vezigland Kft.-n és a Next Future Project Kft.-n - keresztül hivatalosan is Mészáros Lőrinc és akkori felesége, Kelemen Beatrix Csilla kezébe került az MKB Bank csaknem ötven százalékos részvénycsomagja.

Az MKB Bank Magyarország ötödik legnagyobb bankja volt, mielőtt 2022-ben egyesült a Budapest Bankkal, melynek következtében a második legnagyobb hazai bankká vált. 2023. április 30-án megszűnt, technikailag úgy, hogy a Takarékbankbeolvadt az MKB-ba, és az egyesült entitás MBH Bank Nyrt. néven folytatja. A teljes felvásárlási folyamatról itt olvashat.