K-Monitor Adatbázis

Az volt a terv, hogy 2019-re a labdarúgás a költségvetés nettó befizetője lesz, azaz nem viszi, hanem hozza majd a közpénzt. Ehelyett az idén több mint 100 milliárd megy el focira.

Magyarországon olyan ütemben nőnek ki a földből az újabbnál újabb stadionok, hogy a focirajongók is alig tudják követni, milyen új létesítménynek kellene örülniük éppen. A magyar kormány nemcsak a profi futballisták, de az utánpótlás irányába is rengeteg közpénzt irányított, csak a leghíresebb, a felcsúti fociakadémiára több mint húszmiliárd forintot költött – TAO-támogatások formájában – az elmúlt években. A nemzeti futballmánia nem állt meg a határoknál, néhány éve a szomszédos országok magyarlakta területein is építkezések kezdődtek. Azóta különböző állami szervezeteken keresztül sok milliárd forintnyi közpénzt költöttünk határon túli futballakadémiákra. Arról eddig keveset lehetett tudni, hogy a külhoni magyar sportklubok pontosan mire kapták ezt a pénzt, mi viszont megszereztük és most nyilvánosságra is hozzuk az erre vonatkozó szerződéseket. Cikksorozatunk első részében a Szlovákiában, Romániában, és Szerbiában működő magyar fociakadémiák eddig összesen 16 milliárd forintnyi magyar állami támogatásáról lesz szó.

Mind a magyar, mind a szerb fél titkolja a Délvidéki Sport Akadémiára szánt magyar állami támogatásból fizetett eddigi, és tervezett kiadásokat. A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) azzal utasította el az iratok kiadását, hogy ő csak közvetítő, a támogatás bonyolítója és ellenőrzője a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, illetve a projekt gazdája, a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (BMSK) – érdemi információt viszont egyik magyar állami szervezettől sem kaptunk. Így továbbra sem tudni, hogy a magyar költségvetési forrásokból milyen fejlesztések valósulnak meg, mennyiből, és kinek a kivitelezésében. Az sem világos, hogy ki és milyen forrásokból fogja fenntartani a stadiont és az akadémiát.

A másodosztályban is fűthetővé kell tenni a futballklubok pályáit a Magyar Labdarúgó Szövetség döntése nyomán. A fejlesztésekre jó ütemérzékkel mozdul rá Orbán Viktor egyik szurkolótársa.

A jövő évben a kormány által a sportcélú intézmények fejlesztésére fordított számla végösszege 250 milliárd forint lehet.

Budapestnek márpedig futballpályák kellenek - döntötte el a labdarúgó szövetség. Hogy mennyit építenének és hol, arról nincs szó, a pénz viszont adott a beruházásokhoz.

A látványosan bedőlt szigetszentmiklósi stadionépítés mellett Budaörsön is jelentősen elakadtak a beruházással.

Jelenleg 60 százalékos készültségben áll a szigetszentmiklósi stadion projekt, amire a tervezett 3,5 milliárdból közel 1,5-et már elköltöttek. Ekkora stadion TAO-ból csak itt és Felcsúton épült eddig. A jövőről és a sajtóban megjelent hírekről beszélgettünk a Szigetszentmiklósi Testgyakorlók Körének ügyvezetőjével, Potoczki Tamással.

Akár az enyészeté is lehet a stadionfejlesztési program egyik első projektjébe még 2012-ben bekerülő szigetszentmiklósi aréna, amelyet mintegy 3,5 milliárd forintból építettek volna fel, és nemcsak modern formavilágú, hanem környezettudatos is lett volna. Lehangoló látvány fogadott minket, amikor a Budapesthez közeli városban jártunk: kiderült, hogy a kivitelező épp a múlt héten vitte el utolsó daruját a területről. A műfüves pálya és a parkoló elkészült, ám a többi munkát félbehagyták, vagy el sem kezdték. Még láthatók az ingatlan területén az otthagyott építési anyagok, ugyanakkor a bámészkodókat biztonsági őr szólítja fel a távozásra. Megkerestük a Magyar Labdarúgó Szövetséget (MLSZ) is az üggyel kapcsolatban, ám lapzártánkig nem érkezett meg a válasz.

A pénz egy része az amúgy 1,25 milliárdból felújított stadion felújítására megy majd el. Lám-lám, úgy tűnik, hogy olcsó húsnak híg a leve, korábban csak többet kellett volna költeni arra az arénára.