K-Monitor Adatbázis

A kormány határozatban foglalt állást arról, hogy a népi építészeti emlékeket és a műemléki értéket képviselő vidéki épített örökséget megóvja és fenntartja - közölte a Miniszterelnökség szombaton az MTI-vel.

Építészeti és műemlékvédelmi gigaprojektre készül a Magyar Művészeti Akadémia és ehhez milliárdokat is kaptak. Mindez csak előleg lehet. hirdetés

A kormány idén nyárra felszámolta a műemlékvédelem teljes intézményes-tudományos hátterét: amint arról korábban hírt adtunk, a többéves folyamat augusztusra befejeződött. Akkor számolták fel a Miniszterelnökség helyettes államtitkárságán belülre száműzött műemlékvédelmi tudományos részlegét, olyan abszurd módon ráadásul, hogy a művészettörténész szakembereket egy másik államtitkárságra irányítva nyolc általánossal végezhető munkára fogták: előfordult, hogy abc-sorrendbe rendeztettek velük neveket.

Felavatták október végén a reformáció emlékkútját a budai Várban, azok után, hogy az I. kerületi önkormányzat háromszor írt ki közbeszerzést a kivitelezésre.

Saját akadémiájának „ajándékozta” a kormány az Építészeti Múzeumot és az örökségvédelmi gyűjtemények kezelésének feladatát, utóbbihoz pénzt és ingatlant is ad. De ez nem lehet dolga egy független köztestületnek.

Orbánt elvarázsolta, Habony barátnője kékre festette, az olajsejkek megcsodálták – a siker kapujában a több százmillió forint közpénzből fejlesztett csodazongora.

Havi 290 ezer forint fixszel, az MMA-tag könnyen viccel.

Eddig 1,4 milliárd forintot költött az állam Fekete György Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetére, amiért cserébe kaptak két könyvet és nyolc teljesen felesleges, értelmezhetetlen tanulmányt.

Összesen 3,5 millió forintért végeztetett értékbecslést a Miniszterelnökség, ám hetekig kellett a nyakukra járni, míg elmondták, milyen műtárgyak beszerzéséhez kértek szakértői véleményt. Ahogy sejtettük, a kincsek egy része a Karmelita kolostorba kerül, a kormányfő leendő munkahelyére.

A közbeszerzést egyedüli ajánlattevőként a Laki Épületszobrász Zrt. nyerte.