K-Monitor Adatbázis

Az MKB megvásárlása, szanálása és reprivatizációja, a takarékok államosítása, integrálása és fű alatti privatizálása, a Budapest Bank megvásárlása és beadása a Bankholdingba: bő tíz év, sok-sok kacskaringó és pár elhullott káder után mostanra összeállt a szuperbank, amelynek fő tulajdonosa a fő NER-vállalkozó, kisebbik szelete pedig a NER-lovagok új generációjának emblematikus Matolcsy-árnyékáé.

A kormányfő földije (Mészáros Lőrinc) és veje (Tiborcz István) után a jegybankelnök 36 éves gyermeke is a százmilliárdosok ligájába igazolt. A családbarát ország új sztárjáról eddig csak annyit tudhattunk, hogy luxuséletmódot folytat és titokzatos magántőkealapok, MNB-ügyletek környékén tűnik fel, ám a Porsche-gyűjtő, magánrepülőző fiú mögül hiányzott az a konkrét vagyontömeg, amely alapján felkerülhetett volna ilyen-olyan gazdaglistákra. A Válasz Online viszont most kiszúrt egy különös hitelügyletet, ahol Matolcsy Ádám kvázi sajátjaként rendelkezett közel 150 milliárd forintnyi (112 ezer négyzetméternyi) irodaház-rengeteggel.

Az a jegybanki alapítványi vagyon, amely 2015–2016-ban a kormány szerint „elvesztette közpénz jellegét” mára még tovább privatizálódott – részben a Matolcsy család közvetlen közelében működő magántőkealapokhoz. A Válasz Online gyűjtése szerint ez történt a Budapesti Metropolitan Egyetemmel, a NER kedvenc éttermeként azonosított Felix épületével, továbbá számos irodaházzal és luxusvillával.

Igencsak szerencsés az a Balaton-parti befektető, aki közel 3 milliárdos állami támogatással készül felhúzni a Balaland nevet kapott hotelt, luxus lakó- és élményparkot. A kilátást zavaró hatalmas nádas ugyanis egyetlen röpke év alatt megbetegedett és teljesen elhalt. A hatóságok szerint ebben semmi különös nincs, a nádas már csak ilyen: pusztul.

2017 végén Hegedüs Éva, a Gránit Bank vezetője 4,5 milliárd forintért megvett a bankjában egy 36,5 százalékos részvénycsomagot, növelve ezzel eddig is kontrollt jelentő részesedését. Balog Ádám, az MKB vezérigazgatója is hasonló összeget költött már el MKB-részvényekre. Hogyan nézzünk a hitelből vett részvényekre?

Az ingatlanválság után súlyos helyzetbe került MKB-t a Magyar Állam előbb megvette német tulajdonosától, majd szanálta, végül magánkézbe adta. Csak éppen erősen mutyigyanúsan. Ha reálisan értékelünk, az MKB-megmentésének vannak valóban sikeres elemei is, ám a folyamat nem volt transzparens és a pénzügyi stabilitás szempontjából nem megnyugtató, hogy az új tulajdonosok ki vannak feszítve hitelekkel.

Nem volt. Az április 26-án bejelentett két új MKB-tulajdonos közül Szemerey Tamás, Matolcsy György unokatestvérre tudott valójában forrásokat előteremteni és kifizetni a strómangyanús indiai-szingapúri üzletembert. Vagyis úgy tudjuk, hogy Balog még nem lett milliárdos, de ha a bankot sikerül feljavítania és például a tőzsdén, felárral eladni, akkor valóban ritka nagyot kaszálhat.

Váratlan fordulattal Balog Ádám, az MKB vezérigazgatója és Szemerey Tamás, a versenytárs Növekedési Hitel Bank (NHB Bank) tulajdonosa, egyben Matolcsy György jegybankelnök unokatestvére az MKB vezető tulajdonosaivá váltak.

Pislogva nézte az ország az utóbbi hónapokban, hogyan játssza át a Magyar Nemzeti Bank a negyedik-ötödik legnagyobb magyar pénzintézetet, a korábbi bajor tulajdonosaitól jó drágán államosított MKB Bankot olyan befektetőknek, akiknek 90 százaléka nem akarja, hogy a magyar nyilvánosság tudja, ki ő.