K-Monitor Adatbázis

A Magyar Péter által említett sokszoros túlárazás csak az egyik olyan eszköz, amellyel az állami reklámköltéseket kezelő cégcsoport százmilliárdos bevételre tesz szert. A Balásy Gyulához köthető cégcsoport többnyire az óra- és darabszámokkal trükközik forrásaink szerint. Az árajánlatok, amelyekkel az állami szervek kénytelenek dolgozni, teljesen abszurd tételeket is tartalmaznak – derül ki egy, a Szabad Európa birtokába került dokumentumból. A cégcsoport Rogán Antalnak köszönhetően vált egyeduralkodóvá a kommunikációs és rendezvénypiacon.

A Schadl György vezette végrehajtói karral is milliárdos szerződéseket kötő, rendkívüli karriert befutó Magno Studio csillaga a jelek szerint leáldozott, a cég tulajdonosának azonban valószínűleg nincs miért aggódnia. Horváth László új érdekeltsége milliárdos állami támogatással épít gyárat Marcaliban, hogy műtéti szettekkel lássák el az egészségügyi intézményeket.

A Magyar Villamos Művek két év alatt több mint 8 milliárd forint értékben jelentetett meg hirdetéseket, ennek az összegnek a háromnegyede kormánypárti médiumokhoz került – derült ki az rtl.hu által megszerzett dokumentumokból. A maradék kétmilliárd egy részénél is kimutatható valamilyen kormányzati kapcsolat, az pedig jóval ritkábban fordult elő, hogy olyan sajtótermékben hirdettek, ahol megjelenhet a hatalommal szembeni kritikus gondolat is. Az állami vállalat azt közölte, hogy a tervezési és médiavásárlási feladatokat teljesen a Nemzeti Kommunikációs Hivatal által kiválasztott kommunikációs ügynökség látja el, a kampányokról pedig velük közösen gondoskodnak „átfogó médiapiaci ismeretekkel rendelkező szakemberek”.

Legalább nyolcmilliárd forint érkezett az elmúlt években a kormánypárti influenszereket foglalkoztató, illetve a Fidesz érdekében kampányokat folytató szervezetekhez úgy, hogy az összeg forrásáról semmi sem deríthető ki. Miközben ebből a pénzből olyan hatást gyakorolnak a nyilvánosságra, ami a választás eredményét is befolyásolja. Csak a Megafon egyetlen év alatt kétszer annyi pénzhez jut így, mint amennyi a teljes ellenzék állami kampánytámogatása volt.

Bár nem látják el az eredeti funkciójukat – a pártok támogatásának átláthatóvá tételét –, néhány érdekességet azért feltárnak a most megjelent pártmérlegek.

Félmilliárd folyt be adományokból tavaly a CÖF–CÖKA-hoz, amely részben felélte megtakarításait, de az alapítványában így is maradt 102 milliója, viszont az üzleti vállalkozásuk a korábbinál is nagyobb, 177 milliós veszteséget hozott össze 2022-ben.

Közel egy évtizede teremtette meg magának a lehetőséget az Orbán-kabinet arra, hogy közérdekre hivatkozva nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítsen át sok milliárd forint értékű céges tranzakciókat, kizárva így az ügyletek vizsgálatából a Gazdasági Versenyhivatalt.

A Vodafone megszerzése egy jól ismert taktika része az Orbán-kormány részéről, ahol sokféle eszközt bevetnek az állami, de legalábbis kormányközeli tulajdon erősítésére. Van, amikor az állam üzleti szereplőként jelenik meg, ha magyar kézbe szeretne adni egy üzletágat, máskor inkább a törvényekkel teremt olyan helyzetet, hogy nagyon ne lehessen más végeredmény, mint amit szeretne. És persze van, amikor meghúzódik a háttérben, hozzá közel álló piaci szereplőkre bízva az elvileg független üzleti döntéseket.

Vannak-e még Mészáros Lőrincek, akiknek úgy bejött a Fidesz-kormányzás, mintha hetente lenne ötösük a lottón? Vannak, róluk indítunk egy sorozatot. Itt van például B., aki pár év alatt a 85. leggazdagabb magyar lett, bár ezt megpróbálja eltitkolni. Balásy Gyula története tökéletesen mutatja meg, hogy az állampárt hogyan számolta fel a versenyt és játszott ki rengetegszer 10 milliárd forintot a kiválasztott cégnek, óriási haszonhoz juttatva ezzel az egyedüli tulajdonost.

Tíz év alatt tucatnál is több ágazat tulajdonviszonyaiba nyúlt bele az Orbán-kormány, hogy vagyonossá tegye híveit, és ezzel bebetonozza a Fidesz regnálását. Az alaptörvény sérelme nélkül ez aligha történhetett volna meg.