language

Kulcsszavak:

média highlight_off

Személyek:

Pintér Sándor highlight_off

Pintér Sándor

Pintér Sándor (Budapest, 1948. július 3. –) magyar nyugállományú rendőr vezérezredes, jogász, politikus. 1991–1996 között országos rendőrfőkapitány, 1998-2002 között, valamint 2010-től belügyminiszter. 2018-tól nemzetbiztonságért felelős miniszterelnök-helyettes. A 2020-as Befolyás-barométer szerint ő Magyarország 5. legbefolyásosabb személye.

Pályafutását a Belügyminisztérium gépkocsivezetőjeként kezdte, majd 1972-ben rendőrségi szolgálatba lépett, először segédnyomozó volt Zuglóban. Közben járt a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karára és a Rendőrtiszti Főiskolára is. 1978-ban diplomázott a főiskolán. 1986-ban jogi diplomát is szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen.


1991 márciusában Budapest rendőrfőkapitányává nevezték ki. Pár hónappal később, 1991 szeptemberében Boross Péter akkori belügyminiszter kinevezte országos főkapitánnyá, amely tisztséget öt éven keresztül viselt. A több bűncselekménnyel vádolt Zemplényi György 1996-os hazahozatala kapcsán közokirat-hamisítással vádolták meg, de a Fővárosi Bíróság 1999 januárjában jogerősen felmentette.

Nyugdíjazása után őrző-védő céget alapított, majd 1997-ben az OTP Bank Nyrt. biztonsági tanácsadója, illetve igazgatóságának tagja lett. 1998-ban Orbán Viktor akkori miniszterelnök meghívta új kormányába belügyminiszternek, ekkor az OTP-ben betöltött tisztségeiről lemondott. Belügyminiszteri pozícióját a ciklus 2002-es befejeztéig viselte. 2002-ben visszatért a gazdasági életbe, különböző más őrző-védő cégekben rendelkezett 2010-ig jelentősebb tulajdoni hányaddal, valamint egy gazdasági tanácsadó kft. és egy utazási iroda ügyvezető igazgatója, illetve tulajdonosa volt. 2004-ben ismét az OTP Bank Nyrt. igazgatóságának lett tagja. 2010-ben a második Orbán-kormányba ismét a 2006-ban megszüntetett belügyminiszteri tisztségre jelölték. Előtte eladta összes gazdasági érdekeltségét. 2010-zel kezdődő belügyminisztersége alatt irányítása alá tartozik az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Terrorelhárítási Központ és a 2011-ben létrehozott Nemzeti Védelmi Szolgálat is. (Wikipédia)

A 2022-ben megalakuló ötödik Orbán-kormányban a Pintér vezette Belügyminisztérium irányítása alá került az egészségügy és a köznevelés is.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [11]  Oldalak:   1 2   >  >>

A Jozef Roháč-interjút is megtiltotta a börtönparancsnokság

A ’90-es évek alvilági leszámolásainak ügyeiben Magyarországon és Szlovákiában is elítélt férfival még addig sem jutottunk, mint az Aranykéz utcai robbantás, illetve Prisztás József megölése miatt elítélt, a Fenyő-gyilkosságban pedig szintén felbujtással vádolt Portik Tamással. Akinél a börtönparancsnokság engedélyezte az interjút, melyet félbeszakítottak, folytatni nem engedték, s a beszélgetés közlését is megtiltották. Roháč esetén (akárcsak Portiknál) a BVOP Kommunikációs Főosztálya azt kérte, küldjük át a neki feltenni akart kérdéseket. Miután ezt megtettük, az országos börtönparancsnok közölte: nem engedélyezi a Jozef Roháč-interjút. Ami azért is furcsa, mert korábban több újságíró – P. Gál Judit és Dezső András – is beszélhetett a szlovák állampolgárságú, büntetését Magyarországon töltő elítélttel, az Átlátszót mégis eltiltották a börtöninterjútól. A Portik-interjú ügyében a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultunk, itt pedig megvárjuk, az esetleges fogvatartotti panasz nyomán lesz-e jogorvoslat.

Karácsony a közgyűlést kikerülve köt üzletet a NER-milliárdos plakátcégével

Májusban politikai szövetségei sem mind támogatták abban Karácsony Gergelyt, hogy a főváros Garancsi István cégével szerződjön mintegy 44 ezer fővárosi plakáthely ügyében. Ezért – mint megtudtuk – a főpolgármester a nyáron saját hatáskörben hozott döntést erről. Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester csalódott, Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes szerint viszont a főváros két okból is jól jár.

Strasbourgba visszük a félbeszakított, majd letiltott Portik-interjú ügyét

Az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul az Átlátszó, amiért a BVOP először megszakította, majd nem engedte folytatni a börtönbüntetését töltő Portik Tamással készített interjúnkat, és az elkészült rész közlését is megtiltotta. Jogászunk szerint az interjú megszakítása a sajtószabadságot önkényesen és alaptalanul korlátozta, de jogorvoslatra itthon nincs lehetőségünk. Az ügyben szerettük volna megszólaltatni Pintér Sándort is, de a belügyminiszter nem kívánt élni a lehetőséggel.

A Pintér Sándorra is vonatkozó kérdések miatt nem engedélyezték a Portik-interjú folytatását

Miután félbeszakították a ’90-es évek leghírhedtebb gyilkosságai, merényletei (Prisztás József és Fenyő János halála, az Aranykéz utcai robbantás) ügyében Portik Tamással készített börtöninterjúnkat, aztán annak folytatását, illetve az elkészült rész közlését is megtiltották, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) törvényességi felügyeletét ellátó Legfőbb Ügyészséghez fordultunk, hogy vizsgálják ki a példátlannak tekinthető esetet. Megkerestük Portik Tamás ügyvédjét is, aki ugyancsak beadvánnyal fordult a BVOP felé. Vajda Zoltán MSZP-s országgyűlési képviselő szintén megkérdezte az ügyről Polt Pétert. Az ellenzéki honatyának adott legfőbb ügyészi válasz, illetve a Portik védőjével közölt BVOP-álláspont is tartalmaz abszurd, megdöbbentő elemeket. Polt Péter szerint kép-, és hanghiba miatt szakították meg az interjút, miközben az interjúról hangfelvétel készült, amelynek a minősége remek. De a képpel sem volt semmi gond. Még ennél is érdekesebb azonban, hogy a legfőbb ügyész szerint az egyebek közt Pintér Sándorra is vonatkozó, Portiknak az interjúra való felkészülés céljából küldött kérdésenk miatt nem engedélyezték az interjú folytatását. Ezeket a kérdéseket most közzétesszük.

Jobban fizet a NER-nek a Szerencsejáték Zrt., mint a lottó ötös

Három forintból kettő kormányközeli cégeket gazdagíthatott az első félévben az állami vállalat szerződéslistája szerint, amelyhez nem volt könnyű hozzájutni.

Az illegális pártfinanszírozás rendszere – ahogy a résztvevők látják, 2. rész: „Micsoda szolgáltatás!”

Megvette-e saját ellenzékét a Fidesz? Hogyan születnek hatalmas magánvagyonok a pártkasszák illegális feltöltéséből? Piaci és politikai szereplők fű alatti együttműködése a közpénzek eltérítésében: így fizeti meg a társadalom a demokrácia működését. A pártfinanszírozás szürkezónáját bemutató cikksorozatunk második része.

A NER-biznisz virágzik, Mészáros Lőrinchez dől a pénz

Évről évre több, valamelyik NER-milliárdoshoz kötődő cég bukkan föl a legnagyobb nyereségű hazai vállalatok toplistáján. Akiknek mindig nyerniük kell, azok természetesen tavaly is nyertek.

A korrupcióval gyanúsított Völner Pállal a Pegasus-balhét is elvitethetik

Völner Pál személyében a rendszerváltás utáni politikusgeneráció legmagasabb – miniszter­helyettesi – rangú aktív kormánytagja bukott meg, miután az ügyészség gyanúja szerint kenőpénzt fogadott el végrehajtóktól.

Orbán Viktor, a német bombagyáros és az orosz maffiafőnök – változatok egy kompromatra

Az orosz nyelvű Insider portál szerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök még ellenzéki politikusként, a kilencvenes évek elején állítólag kenőpénzt vett át a „bombagyáros” Dietmar Clodótól. A német márkamillióval teli táskát Clodo szerint Szemjon Mogiljevics maffiafőnök küldte volna választási hozzájárulás gyanánt. A témát az Insider.ru terítette a Putyin-látogatás apropóján, kapcsolatot sejtetve Orbán különös oroszbarát politikai fordulata és az állítólagos pénzátadásról készült videó között. Az ügyben az LMP társelnökei írásbeli kérdéssel fordultak a belügyminiszterhez egyebek mellett azt tudakolva, lehet-e az oroszoknak kompromittáló videójuk a miniszterelnökről?

Összefogott a bulinegyed, és lenyomta a diszkókirályt

Vizoviczki Lászlót a kilencvenes évek végétől sokan a budapesti éjszakai élet legnagyobb hatalmú, törvények felett álló üzletemberének tartották. Legendák tucatjai szólnak arról, hogy nem volt ajánlott szembekerülni vele, mert változatos módszerekkel csinálta ki a konkurenseit. Vizoviczki eddig ismert története szerint, akkor tört meg az uralkodása, amikor 2012-ben bilincsben vitték el az irodájából. A rettegett üzletember befolyása azonban már jóval korábban megreccsent, még azelőtt, hogy Pintér Sándor megbízásából titkos nyomozás indult utána. Vizoviczki hatalmát elsőként nem a politika vagy a rendőrség törte le, hanem az, hogy a budapesti szórakozóhelyek tulajdonosai egy emberként összefogtak ellene. De a bulinegyedesek hiába gyűrték le az akkor még erőtől duzzadó diszkókirályt, a kormánnyal szemben ők is alulmaradtak. A West Balkán-tragédia utáni néhány hét eseményeinek egy eddig ismeretlen történetéről szól ez a cikk, amiben a házi őrizetbe kerülése óta először Vizoviczki is exkluzív nyilatkozatot adott az Indexnek.
Találatok: [11]  Oldalak:   1 2   >  >>