K-Monitor Adatbázis

A legújabb “kurzusműhely”, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet még csak most születik, de számos elődje már évek óta építgeti önmagát az Orbán-kormány szolgálatában. Állami pénzből kutatnak őstörténetet, nemzetstratégiát, magyarságot, lényegében bármit: múltat, jelent és jövőt. Némelyik komolyan vehető munkát is végez, mások tényleg csak bohócok a politika színpadán.

Szeptember 15-én, csütörtökön Strasbourgban az Európai Parlament képviselőinek 74%-os támogatásával, 21 % ellenében, 5 % tartózkodása mellett elfogadták azt az állásfoglalást, amely szerint Magyarország nem demokrácia, hanem választási önkényuralom. A posttruth és a fakenews világában tények létezéséről és azokról szóló hiteles tudósítások lehetőségéről is viták folynak. Ahhoz, hogy legalább esélyünk legyen értelmes párbeszédre arról, hogy az európai parlamenti képviselők helyes döntést hoztak-e, minimálisan tudnunk kell, hogy milyen tényeket rögzítettek az állásfoglalásukban. Hiszen azok alapján vonták le lesújtó következtetésüket, és ha premisszájuk téves, akkor a konklúziójuk eleve nem lehet helyes. Ebben a cikkben pusztán az állásfoglalásból megismerhető tényeket ismertetjük, az azokból levonható következtetéseket az olvasókra hagyjuk, ahogy annak megítélését is, hogy a magyar valóságot reálisan tükrözi-e a jelentés, vagy sem. 75 pontban az Európai Parlament állásfoglalásáról, amely szerint Magyarország nem demokrácia, hanem választási önkényuralom.

Rokoni bizniszek, egymásnak megszavazott pénzek könyvkiadásra, méregdrága rendezvények, egzotikus tanulmányutak, ingatlanvásárlások, átalakítások, irodabérlések - a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak költéseit alaposabban átnézve sok érdekességre bukkanhatunk.

Matolcsy György hat Pallasz Athéné alapítványa majdnem teljesen feladta az átláthatóság elleni, több mint két éve kőkeményen folytatott harcát, és úgy döntöttek, kiadnak néhány táblázatot a nagyobb értékű szerződéseikről és támogatásaikról. Minden közzétételre legalkalmasabb időpontban, egy nyárias péntek estén.

Eleinte jó kezdeményezésnek tűntek a szabad hozzáférésű folyóiratok, de ma már egyre több lap él vissza a kutatók publikálási kényszerével. John Bohannon, a Science újságírója egy érdekes kísérlettel tesztelte a folyóiratok hitelességét, és lesújtó eredményre jutott.

A volt miniszterelnök május 1-jén jelentette be, pert indít azok ellen, akik azt állítják, hogy plagizált.

A MÚOSZ Etikai Bizottsága szerint Obersovszky Péter a Schmitt Pállal március 30-án készített és aznap este az M1-en felvételről sugárzott interjújában megsértette az újságírói etika szabályait.

A médiahatóságot működtető hatalom nem szereti az igazi újságírókat, mert nem szereti a jó, vagyis őszinteségre kényszerítő kérdéseket.

A brit The Economist blogrovatában foglalkozott Schmitt Pál köztársasági elnök plágiumügyével, amelyben kínosnak nevezte a köztévében pénteken leadott Schmitt Pál-interjút. A lengyel lapok mindeközben a két ország közötti szolidaritásról írtak.

A posztjára méltatlanná vált bulvárkacsától elvették a kisdoktoriját, de nem akar lelépni, úgyhogy lassan le kell majd léptetni, de előbb minden párthű szavazóban meg kell erősíteni azt a gyanút, amit a legprecízebben Kövér doktor fogalmazott meg.