K-Monitor Adatbázis

Bár nemrég Karas Monika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke azt állította, a jogállami megoldások híve, egy újabb ügy ismét azt bizonyítja, hogy az általa vezetett NMHH és a Médiatanács sorozatosan nem törődik egyes törvényekkel, a jogállami működéssel, és kifejezetten ellene van az átlátható működésnek, az információszabadságnak és a sajtószabadságnak.

Az önállótlanná tett Alkotmánybíróság olyan zsilipet nyitott meg a kormányzati médiakonglomerátum létrehozásának védelmében, amely bármely területen tág teret adhat az Orbán-közeli monopóliumoknak.Az Alkotmánybíróság (AB) minapi döntése alapján elegendő egyetlen varázsszót papírra vetniük az indoklásnál: „közérdek”. Ennek a lényegében minden mást felülíró minősítésnek a perdöntő voltát a testület a 476 termékből álló médiaportfóliót egyesítő Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) létrejöttének körülményeit kifogásoló, az ellenzéki képviselők által közösen jegyzett indítvány kapcsán mondta ki. Bár a vizsgálat kezdeményezői szerint súlyosan sérült az alaptörvény – illetve az általa is garantált szabadpiaci verseny és médiapluralizmus –, amikor a kormány nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette a konglomerátum létrejöttét, az, hogy a fékek és ellensúlyok szerepre hivatott személyek vagy szervezetek közül senki nem akadályozhatja meg a döntést, az AB szerint cseppet sem aggályos.

A csütörtökön kirótt bírság következményeként, ha nem változik a médiatörvény, nem hosszabbíthatja meg a Rádió 1 médiaszolgáltatási engedélyét a Médiatanács 2023-ban. Erről azonban már egy másik Médiatanácsnak kell döntenie, a mandátumuk ugyanis hamarosan lejár és az nem hosszabbítható meg. A Fidesz még segíthet.

Az előzetes információinknak megfelelően az NMHH Médiatanácsa tegnapi ülésén valóban kizárta a budapesti központú, de ma már több mint 22 rádiós frekvenciával rendelkező budapesti Rádió 1-et működtető Radio Plus Kft.-t, Andy Vajna filmügyi kormánybiztos rádiós cégét a békéscsabai 88,9 MHz-es helyi rádiós frekvenciapályázatból. A testület a Vajna-cég nemrégiben bekövetkezett ügyvezetőváltására hivatkozva határozott így, megváltoztatva ezzel korábbi, a frekvenciát több mint két évtizede használó helyi rádiósokkal (a Rádió 1 Békéscsabát működtető Interax Kft.-vel) szemben a Vajna-rádiót győztesnek nyilvánító döntését.

Miközben a Fidesz felvásárolja a magyar sajtópiac túlnyomó többségét Andy Vajnán vagy Mészáros Lőrincen keresztül, egy dologról meglehetősen kevés szó esik. Ezeket a bevásárlásokat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság hivatott elbírálni az alapján, hogy az akvizíciók mennyire torzítják a piacot vagy éppen az állampolgárok sokszínű tájékozódását. Miért nem zavarja a Médiatanácsot a megyei lappiac teljes központosítása? Hogyan segíti a fideszes média erősödését? És miért csak az RTL Magyarország bevásárlását akadályozta meg az NMHH az elmúlt hét évben? Ezekre a kérdésekre próbáltuk megkeresni a választ.

További (még papíron is) bő 70 ezer hallgatóhoz juthat el a közeljövőben az Andy Vajna érdekeltségébe tartozó Rádió 1. A Médiatanács ugyanis keddi ülésén az utolsó ehhez szükséges lépést is megtette: úgy módosították a filmügyi kormánybiztos cége, a Radio Plus Kft. műsorszolgáltatói szerződését, hogy az három hajdúsági városban épp most induló rádiót is bekapcsolhat a hálózatába. Az új csatornákat nem Vajna vállalata fogja közvetlenül működtetni, hanem a már bevett módszer szerint egy olyan megállapodást köt az adókkal (az azokat üzemeltető, a frekvenciákat épp most elnyerő LB Rádió Kft.-vel), amelynek értelmében a műsoridő nagy részében a Rádió 1 szólhat ezeken is.