K-Monitor Adatbázis

A koronavírus-járvány adta különleges felhatalmazásra hivatkozva váltotta le március 25-én délután Ács Rezső, Szekszárd fideszes polgármestere Babos Attilát, a Szekszárdi Vasárnap nevű önkormányzati lap megbízott főszerkesztőjét. A Szabad Pécs hírportál felelős szerkesztője, a szekszárdi önkormányzati lap volt főszerkesztője szerint teljesen egyértelmű, hogy politikai döntés született. Akkor is tudná ezt, ha nem lenne ebben már tapasztalata, de öt éven belül a harmadik alkalommal történik vele hasonló – szögezte le lapunknak eljuttatott közleményében.

A bíróság szerint az érintett civileknek, mivel nem közszereplők, nem volt lehetőségük reagálni a sajtó támadására. Jogerősen elmarasztalta a bíróság a Figyelő kiadóját, mert a hetilap „Soros-zsoldosokként” listázta civil szervezetek munkatársait, megsértve ezzel személyiségi jogaikat. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Magyar Helsinki Bizottság képviselt kettőt közülük, akik bírósághoz fordultak - írja a Magyar Helsinki Bizottság a közleményében.

A kormányfő évekig azt mantrázta, hogy többségében nemzeti kézben szeretné tudni a médiát. Miután ezt elérte, új célt fogalmazott meg: sokkal nagyobb arányban szeretné, hogy jelen legyen a magyar tőke a szektorban, mint korábban. Ez azért lenne jó neki, mert a magyar tulajdonos könnyebben befolyásolható politikailag, mint a külföldi.

Miközben a Fidesz felvásárolja a magyar sajtópiac túlnyomó többségét Andy Vajnán vagy Mészáros Lőrincen keresztül, egy dologról meglehetősen kevés szó esik. Ezeket a bevásárlásokat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság hivatott elbírálni az alapján, hogy az akvizíciók mennyire torzítják a piacot vagy éppen az állampolgárok sokszínű tájékozódását. Miért nem zavarja a Médiatanácsot a megyei lappiac teljes központosítása? Hogyan segíti a fideszes média erősödését? És miért csak az RTL Magyarország bevásárlását akadályozta meg az NMHH az elmúlt hét évben? Ezekre a kérdésekre próbáltuk megkeresni a választ.

Orbán Viktor több tízmilliárd forint közpénzből építtetett új médiabirodalmat a választásokra készülő Fidesznek azután, hogy összeveszett Simicska Lajossal. Az új csatornák Habony Árpád és Rogán Antal politikai irányítása alatt állnak. A szerkesztőségek tőlük kapják meg a legfontosabb, kritika nélkül közvetítendő politikai üzeneteket. A kormány propagandára és ellenfelei lejáratására is használja az új médiabirodalmát, sokkal hatékonyabban és intenzívebben bármelyik elődjénél. A több száz újságból, weboldalakból, tévékből, rádiókból, médiaügynökségekből álló kiterjedt hálózat, illetve az azt vezénylő politikai akarat célja, hogy végleg átalakítsa a hazai nyilvánosságot. Ennek érdekében a Fidesz új médiaháborút indított minden olyan kritikus sajtóorgánum ellen, amit nem tud a befolyása alá vonni.

A 2016-os kormánypárti médiafoglalás egyik stratégiai célja az addig viszonylag független megyei szerkesztőségek domesztikálása volt. Vas András az egyik legszínvonalasabb megyei lap, a Somogyi Hírlap, illetve a Sonline.hu szerkesztőségének tagjaként élte át a Mészáros-garnitúra érkezését.

A kormánypárti sajtó térnyerését és a kormány civil szervezetekre gyakorolt nyomását is szóváteszi szokásos éves jelentésében Magyarországra vonatkozóan az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériuma.

Mióta plurális média működik Magyarországon, minden kormány elemi kötelességének érezte, hogy maga alá gyűrje, felvásárolja, vagy ha ez nem ment, minden rendelkezésre álló eszközével nyomassza a politikai sajtó egy részét, és a benne dolgozó újságírókat. A miniszterelnök hirtelen szócsövek és támogatók nélkül találta magát, úgyhogy gyorsan magas sebességbe kapcsolta a médiagépezetet.

A tények egyértelműen cáfolják a kormány meséjét, de nekik már az is elég, ha el tudják bizonytalanítani az embereket, és megalázhatják az újságírókat.

Megsértette a Munka Törvénykönyvének szabályait a Mediaworks Zrt., mert nem kérte ki a munkavállalók képviselőinek előzetes véleményét, mielőtt a Népszabadság bezárásáról döntött. Ezt mondta ki elsőfokú végzésben a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság. A lap üzemi tanácsának elnöke, Danó Anna a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével indított pert a munkáltató ellen. A Munka Törvénykönyve szerint a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedés előtt legalább tizenöt nappal ki kell kérni az üzemi tanács véleményét.