K-Monitor Adatbázis

Erővel és pénzzel intézi el a kormány, hogy az akkumulátorgyár-építések hasznából a lakájmédiát és lakájvállalkozásokat hozza helyzetbe.

Négy koreai éttermet, állandó forgalmat, reggeli dugókat és Mészáros Lőrinc egyik cégét kapta a nyakába Iváncsa, mióta a dél-koreaiak a koronavírus-járvány alatt rohamtempóban elkezdték itt felhúzni az akkumulátorgyárukat. De egy-két hangosabb helyi arcon kívül nincs akkora ellenállás, mint mondjuk Debrecenben, ahol hasonló gyárépítést terveznek. Pedig az iváncsai építkezésen már többen is meghaltak, a mentősök pedig már legalább harmincszor mentek ki a helyszínre. Vannak, akik környezetszennyezéstől is tartanak, de a polgármester szerint ez nagy lehetőség a falunak. A kormányhivatal szerint viszont a beruházásnak szigorú előírásokat kell betartania, az nem okoz jelentős környezeti hatásokat, ezért nem is kell hozzá környezethasználati engedély.

Egy évvel ezelőtt bőkezű, 50 milliárdos támogatást rendelt a magyar kormány az Iváncsán létesülő akkumulátorgyár infrastrukturális beruházásaihoz. Az összeg azóta tovább nőtt: a Mészáros és Mészáros Zrt. plusz 2,6 milliárd forintot kapott a gyárat kiszolgáló víziközművek megépítésére, de az útfejlesztések plusz 40 milliárdja sem szerepelt az eredeti rendeletben. A negatív környezeti hatásokkal viszont csak az üzemelés megkezdése után szembesülnek majd a lakosok – vélik a beruházás helyi kritikusai. 

Mészáros Lőrinc és Szíjj László visontai keményítőgyára 2020 decemberében 1,3 milliárd forint vissza nem térítendő beruházási támogatást kapott a Pénzügyminisztériumtól. Tavaly tavasszal közadatigénylésben kértük ki a kapcsolódó iratokat a tárcától, ami azonban csak húzta az időt, de nem adta ki a dokumentumokat. A bírósághoz fordultunk, a pert pedig első- és másodfokon is megnyertük, és ezután végre megkaptuk a Viresol támogatásának papírjait. Azokból az látszik, hogy a búzafeldolgozó 3,5 milliárdos összköltségű kapacitásbővítését segítette meg az állam 1,3 milliárddal, vagyis a beruházás 40%-át közpénzből finanszírozták.

Tavaly nyáron bontotta el az állam a Fertő tavi cölöpházakat Fertőrákoson. A területen a hatvanas évek közepétől álltak házak, jellegzetes építészeti összképük miatt turisztikai látványosságnak számítottak. A kormány döntése nyomán életek munkája vált a befektetői mohóság martalékává.

Bár mint arról mi is beszámoltunk, december első felében visszavonta a gyorsított eljárásban a Fertő tavi beruházásokra kiírt tendert a beruházó állami cég, a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. (SFTFN), december 24-én újra megjelent az uniós közbeszerzési közlönyben. Ahogy arra a Greenpeace felhívta a figyelmet, az új tenderkiírás szövegét csak annyiban módosították, hogy kivették belőle azt az indoklást, hogy azért kell sietni az építkezéssel, hogy az élővilág ne tudja visszafoglalni az élőhelyet.

December 24-én újra meghirdették a Fertői közbeszerzést, amit előzőleg maga a kiíró Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. vont vissza, miután a Greenpeace a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult a kiírás megsemmisítését kérve. A mostani közbeszerzési kiírásban viszont még a környezetvédelmi engedélyekben szereplő adatoknál is nagyobb méretek vannak megadva bizonyos elemekre, sőt, olyan épületek is felbukkantak benne, amelyekre egyáltalán nincs engedélye az állami cégnek, írja közleményében a Greenpeace. A beruházás ellen a Magyar Tudományos Akadémia testülete is felszólalt.

Felcsúton a kormány példaértékű módon tud levezényelni egy villámárvizeket csillapító projektet, a 40 kilométerre fekvő Velencei-tónál viszont hibát hibára halmoz, amikor a klímaváltozás következményeire kellene választ adnia.

Tavaly elkezdődött a Fertő tóhoz tervezett kormányzati óriásprojekt: Mészáros Lőrinc cége nyerte a vitorláskikötő építését 9 milliárd forintért. Helyszíni fotók szerint a kivitelező nagy területen letarolta a nádast, és hatalmas gépek dolgoznak a helyszínen. Közben a világhírű cölöpházak tulajdonosait felszólították az ingatlanok lebontására, ami több tízmilliós költséget jelent nekik.

A Fertő tavi turisztikai komplexum részeként egy óriáskikötő, egy sportcentrum és egy luxusszálloda épül, ám ez az Európai Bizottság zöldügyi biztosa szerint uniós jogot sért. A Bizottság általános magyar jelenségként kezeli a Natura2000-es területeken zajló környezetkárosító beruházásokat.