Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) november 30-án adott feltételes építési engedélyt Paks II talajkitermelési és víztelenítési munkáira, azaz a már megkezdett gödör további mélyítésére a telephelyen. Annak ellenére, hogy a törésvonal és a geológiai kockázatok terén még mindig lényeges véleménykülönbség áll fent az illetékes osztrák minisztérium szakértői és a magyar fél között. Szerettük volna megismerni az engedélykérelemhez beadott tervdokumentációt, a Paks II Atomerőmű Zrt. azonban nem válaszolt közérdekű adatkérésünkre az előírt határidőn belül, az OAH pedig elutasította azt: indoklásuk szerint „a tervdokumentáció nyilvánosságra hozatalával megvalósulna a közbiztonság sérelme, illetőleg annak veszélyeztetése”. Álláspontunk szerint a kért dokumentumoknak legalább egy része megismerhető lenne, ezért pert indítunk a kiadásukért.
Palkovics László tavaly június 24-ére fontos megbeszélést hívott össze a paksi atomerőmű épületébe. A téma az ország energiaellátásában kulcsszerepet játszó Paks I. felújításának kérdése volt, vagyis az, hogy a blokkokat ne kelljen bezárni a 2030-as években. Az akkor még a technológiai és ipari miniszteri posztot betöltő Palkovics a téma megvitatására körülbelül egy tucat befolyásos szakembert hívott meg. Köztük Paks I. különböző vezetőit, de jelen volt például a nukleáris engedélyezéseket végző Országos Atomenergia Hivatal képviselője is.
Csak előre, nem hátra – a fideszes propagandaszöveg az atomerőmű bővítésére is vonatkozik. Nemrég 28,1 milliárd forintot toltak a beruházást felügyelő társaságba.
A Paksi Atomerőmű és a tervezett Paks II. atomerőmű telephelye a magyar szabályozás és a nemzetközi ajánlások alapján nem alkalmas atomerőmű létesítésére. Erre a következtetésre jutottak az osztrák környezetvédelmi hatóság által felkért szakértők az MVM Paks II. Zrt. által a paksi bővítés előkészítése során elvégeztetett földtani kutatás adatait elemezve. Az Átlátszó által 2017-ben kiperelt kutatási eredményekről Magyarországon azóta több szakértő is elmondta, hogy a hivatalos következtetéssel ellentétben nem támasztják alá, sőt, erősen megkérdőjelezik a telephely alkalmasságát, mert földfelszíni elmozdulásra képes törésvonalat mutatnak, amely a telephely alatt húzódik. Az osztrák környezetvédelmi hatóság által felkért szakértők most hasonlóképpen foglaltak állást hétfőn megjelent tanulmányukban, melynek vezetői összefoglalóját az alábbiakban közöljük.
A nukleáris főhatóság vezetője épp az előtt mondott le, hogy esedékes lenne a hivatal döntése a sokmilliárdos bővítési munkák engedélyezéséről. Fichtinger Gyula utódját kétharmados többséggel, kilenc évre betonozzák be.
Orbán Viktor 2014-ben állapodott meg arról Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy két új blokkal bővül a paksi atomerőmű – a beruházást az orosz állam tulajdonában lévő Roszatom végzi, és Oroszországtól veszünk fel rá hitelt. Az orosz kölcsönt elkezdtük lehívni és törleszteni, a beruházáshoz kapcsolódó projektekért pedig két állami cég is felel, amelyek már több tízmilliárd forintot elköltöttek kormányközeli vállalkozásoknál.
A West Hungária Bau Kft. (WHB) nyerte a Paks II. Atomerőmű Zrt. tárgyalásos eljárását, így nettó 2,6 milliárd forintért építheti fel az Erőmű Beruházási Központját. A WHB tulajdonosa az a Paár Attila, aki korábban megvásárolta Tiborcz István tulajdonrészét a közvilágítás-botrányról elhíresült Eliosban, és akit jelenleg a 45. leggazdagabb magyarként tartanak számon. A Paks II. Atomerőmű Zrt. 2019. augusztus végén írt ki közbeszerzést az Erőmű Beruházási Központ építési engedélyezési és kivitelezési tervdokumentációjának elkészítésére, valamint megvalósítására. Az ajánlattételi határidő szeptember vége volt, de az eredmény csak most lett nyilvános: az állami cég tárgyalásos eljárás keretében a West Hungária Bau Építőipari Szolgáltató Kft.-t (WHB) hirdette ki nyertesként.
Úgy nyerte meg az adatigénylési perét a hvg.hu szerkesztősége, hogy a Paks II. atomerőmű kulcsrakész építéséről szóló magyar-orosz fővállalkozói szerződés megannyi lényeges – talán épp a legfontosabb – pontját kitakarhatja a közérdekű adatot birtokló Süli János tárca nélküli miniszter. A Fővárosi Törvényszék minap meghozott, 28 oldalas első fokú, nem jogerős ítélete nehezen követhető logikával mazsolázott a dokumentumban.
Kérdés, amennyiben nem az orosz fél miatt csúszik a beruházás, milyen következményekkel kell számolnia a magyar kormánynak az államközi szerződés alapján.
