K-Monitor Adatbázis

Szíriai, libanoni és szerbiai álvállalkozók felhasználásával fantomizálták a NER milliárdos főépítője és üzlettársa kényelmetlenné vált vállalkozásait.Nem mutat túlzottan jól a Fidesz kedvenc építőjének „szakmai önéletrajzában” az a tény, hogy az elmúlt években három olyan gazdasági társaság kényszertörlését rendelte el az illetékes cégbíróság, amelynek tulajdonosa volt közvetlenül azt megelőzően, hogy a „problémás” cégeket szerb, szíriai és libanoni állampolgárok kezére adták, akik attól a pillanattól kezdve elérhetetlennek bizonyultak a magyar hatóságok számára. Nem sokkal marad el mögötte barátja, üzlettársa, adótanácsadója, akihez két olyan társaság kapcsolható, amelyek ugyancsak külföldi - szíriai és szerb - állampolgárok felhasználásával fantomizálásra és kényszertörlésre kerültek. A szálak Budapestre, egy angyalföldi ügyvédi irodába vezetnek…

Hónapok óta dúl a bírósági tárgyalásokon és sajtótájékoztatókon vívott harc a Zsolnay-gyár többségi tulajdonosa és Pécs városa között. Aki magáénak tudja a porcelángyárat, arra milliárdos műemlék-felújítási beruházások várhatnak, a kérdés csak az, sikerül-e az önkormányzatnak kiebrudalni a mostani tulajdonost a felszámolás alatt lévő cégből, hogy bejátszhassa a Zsolnayba a kiszemelt újabb befektetőt, vagy Bachar Najarit megmenti a magyar jogállam.

Nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a Zsolnay Porcelánmanufaktúra körül kialakult helyzetről a gyár többségi tulajdonosa, a szíriai-svájci kettős állampolgárságú Bachar Najari. Az üzletember el a cége történetét akarta bemutatni, és azt, ahogyan szerinte bizonyos magyar üzleti és politikai körök hónapok óta azon dolgoznak, hogy kicsavarják a kezéből a Zsolnay-gyárat.