Támogasd a K-Monitort! K-Monitor a Facebookon
K-Monitor
Ft
Az elmúlt évek becsült kárösszege.
Korrupció, Közpénz, Közbeszerzés, Kartell
Címkék
Akták:
Négyes metró [X]
167.000.000.000 Ft

Négyes metró

Négyes metró

 A negyedik budapesti metróvonal ötlete még a 70-es években született meg, ám a 1996-ban elkészült el a megvalósíthatósági tanulmány után csak 2003-ban írták alá a kivitelezési szerződést. Közlekedési szakértők a beruházás elejétől kezdve azt hangoztatták, hogy arra ilyen formában nincs szükség, mert a végül elkészült 7,4 kilométeres első szakasz túl rövid, nem megfelelő a belvárosba tartó autósoknak, tíz megállója közül pedig több is olyan helyen található, amelyek gyalog vagy más BKV-járatokkal is gyorsan és könnyedén megközelíthetőek.

A beruházás mögé végül 2004-ben került büdzsé az Európai Unió támogatásának köszönhetően. A Budapest által remélt 260 milliárd forint uniós forrás elnyeréséhez azonban át kellett írni a megvalósíthatósági tanulmányt, mert az EU nem volt megelégedve az abban szereplő megtérülési mutatókkal. Emiatt a főváros 2007-ben megkurtította a terveket, hogy 18 milliárddal csökkentse az építkezés költségeit. Letettek több kiegészítő beruházásról, például a kelenföldi P+R parkoló és autópálya-csomópont, valamint a Fővám téri szökőkút megépítéséről, továbbá a Thököly út felújításáról is.

A tervek 2007-es átírásakor még 480 milliárd forintos összköltségről volt szó az első és második szakasz megvalósítására, ami közel 300 milliárddal több volt annál a 1996-os megvalósíthatósági tanulmány számításainál. Brüsszel 2009-ben bólintott rá a négyes metró első szakaszának támogatására, de a várt 260 milliárd forint helyett csak 181 milliárd forint uniós pénzt adtak az építkezésre azzal az indokkal, hogy az ötven szerződése közül tizenegyet nyílt pályázat nélkül kötött meg a főváros, így ezeknek az árát - mintegy 47 milliárd forintot - az EU nem finanszírozta.

A 2007-es tervek már fél éves csúszással és  2011. júniusi határidővel számoltak. Két évvel később, 2009-ben már azt közölte a kivitelezésért felelős DBR, hogy csak az első szakasz költségei elérik a 365,5 milliárd forintot és az átadás akár 2013-ig is húzódhat. 2011-benTarlós István, az új főpolgármester bejelentette, hogy a fővárosnak nincs pénze a második szakasz megépítésére, és az EU is jelezte, hogy nem kívánják azt támogatni. Végül 2012-ben a kormány 452,5 milliárd forintban határozta meg a Kelenföldi vasútállomástól a Keleti pályaudvarig tartó első szakasz összköltségét, amiből 180,8 milliárdot az EU, 193,7 milliárdot a magyar állam, 78 milliárdot pedig a fővárosi önkormányzat fizet.

A építésében több cég is részt vett. Az alagutakat a Bamco Konzorcium fúrta, amelynek tagjai a francia Vinci, a Strabag német, orszták és magyar leányvállalatai és a Hídépítő Zrt. voltak, az állomások építésében ezeken a cégeken kívül részt vett a Swietelsky Építő Kft. is.


 2008-ban a Heti Válasz osztrák dokumentumokra támaszkodva már arról írt, hogy a Strabag négy év alatt 13,5 milliárd forint kenőpénzt juttatott Magyarországra. Ez felvetette a korrupció és a tiltott pártfinanszírozás gyanúját, az ügyészség be is kérte a Heti Választól a lap által hivatkozott iratokat, ám 2010 szeptemberében “bizonyítottság hiányában” lezárták a nyomozást.




2011-ben a Hagyó-ügy nyomozati anyagai közül került nyilvánosságra, hogy Antal Attila volt BKV-vezérigazgató azt vallotta, hogy egy Hagyó Miklós által közvetítőnek kijelölt személy 2 milliárd forint kenőpénzt kért, mert segítettek elnyerni a cégnek a metró 40 milliárdos belsőépítészeti tenderét. A Swietelsky természetesen tagadta a vádakat, ám a cég székházában a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) házkutatást tartott 2012-ben. Szintén 2012-ben volt házkutatás a négyes metró kivitelezéséért felelős DBR Metró Projektigazgatóságnál is, ahol a BRFK már 2010-ben két ügyben nyomozott.

Ugyanebben az évben hűtlen kezelés miatti feljelentéssel zárult az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálata is, amely több szabálytalanságot tárt fel a négyes metróval kapcsolatban. Az ÁSZ-jelentés szerint a szabálytalanul lefolytatott közbeszerzésekből, a nem teljesítményarányos kifizetésekből és a felelőtlen szerződéskötési gyakorlatból az államnak és a fővárosnak jelentős vagyoni hátránya származott.

A 2017 januárjában napvilágot látott OLAF jelentés mintegy 167 milliárd forintos károkozást tárt fel a 4-es metró beruházása során jelentésében, az Európai Bizottság ezért 76,6 milliárd forintos büntetés megfizetésére kötelezheti Magyarországot.

 

Az OLAF-jelentés teljes szövege.  (Magyarul) 

 

#METRÓ #BKV-ALSTROM METRÓKOCSIK #DEMSZKY GÁBOR

 

 

 

 

Találatok: [147]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>

Már négy éve átadták, de még mindig drágulhat a 4-es metró

Még mindig nincs vége a kivitelezőkkel folytatott pereskedésnek: az alagútfúró Bamco durván 50 millió eurónyi követelése még a levegőben lóg.

Újabb gyanúsítottak metróügyben

A 4-es metró korrupciógyanús szerződéseinek ügyében az ügyészség május 23-ig hosszabbította meg a nyomozás határidejét. Az Alstom-kocsik 2006-os beszerzése ügyében három gyanúsított van. Az Európai Csalás Elleni Hivatal szerint 167 milliárd forintnyi szerződés lehet szabálytalan a baloldali kormányok legsúlyosabb, korrupciógyanús ügyében.

Tartalékol a kormány, hogy visszaadja az ellopott pénzt az EU-nak

A kormány tartalékot képez a jövő évi költségvetésben a 4-es metró építése során történt szabálytalanságok miatt várható uniós büntetés visszafizetésére - derült ki a Magyar Közlönyből.

Banai: 70 milliárd forintot is visszafizettethet velünk az EU a 4-es metró miatt

Fel kell készülni arra, hogy a költségvetésnek kell majd helytállnia a Gyurcsány-Bajnai-kormányok, illetve az MSZP-SZDSZ-vezetés alatt elkövetett, a 4-es metróberuházást és az Alstom-járműbeszerzést érintő szabálytalanságokért. "Arra számítunk", hogy a korrupciós botrány miatt az elszámolt uniós pénzek egy részét vissza kell majd fizetni, de emiatt nem kerülhet veszélybe semmilyen, családokat érintő támogatás, bér- és nyugdíjkifizetés, sem a közszolgáltatások biztosítása - tájékoztatta Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára az MTI-t.

Újabb gyanúsítottat hallgattak ki Alstom-ügyben

Az M2-es és M4-es metróvonalra kiírt közbeszerzési eljárás során megkötött szállítási szerződésekkel kapcsolatos nyomozásban november 10-én újabb embert hallgatott ki a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF). Az Alstom-ügyben - ahogy írták - gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által kötelességszegéssel, bűnsegédként elkövetett vesztegetés gyanúja miatt történt a kihallgatás.

Kérdőjeles jelentés a 4-es metró korrupciógyanús beruházásáról

Teljes körű anyagi, jogi és erkölcsi felelősség terheli az MSZP-t és a korábbi SZDSZ-t a budapesti 4-es metró építésénél feltárt szabálytalanságokért és a korrupciógyanús ügyekért – döntött szerdán a Fidesz–KDNP-s többségű Fővárosi Közgyűlés. A megállapítást az a jelentés tartalmazza, amelyet három kormánypárti és egy jobbikos képviselőből idén februárban felállt metrókorrupciót vizsgáló munkacsoport terjesztett elő.

TOVÁBB NYOMOZNAK A 4-ES METRÓ ÜGYÉBEN

MÉG NINCS EREDMÉNYE AZ ALSTOM-BOTRÁNYBAN KIADOTT ELFOGATÓPARANCSNAK - Január második feléig hosszabbította meg a nyomozást a Fővárosi Főügyészség a 4-es metró beruházásainak szerződéseivel összefüggésben – értesült lapunk. A Demszky Gábor főpolgármestersége alatt, 2006-ban beszerzett Alstom metrókocsik ügyében a Központi Nyomozó Főügyészség folytat eljárást. Ebben a nyomozásban továbbra is két gyanúsítottat tart számon a hatóság, egy személy ellen pedig jelenleg is elfogatóparancs van érvényben.

4-es metró botrány: a közgyűlés elé kerül a fővárosi munkacsoport jelentése

A 4-es metró beruházása közvetlen szocialista–liberális befolyás és kézi irányítás mellett valósulhatott meg 2010-ig, a szabálytalan és korrupciógyanús szerződések miatt övék a teljes felelősség – jelentette ki a beruházáshoz kapcsolódó korrupciót vizsgáló fővárosi munkacsoport elnöke csütörtökön, a testület jelentéséről beszámoló budapesti sajtótájékoztatón.
Találatok: [147]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>

Akták

Négyes metró

Négyes metró

 A negyedik budapesti metróvonal ötlete még a 70-es években született meg, ám a 1996-ban elkészült el a megvalósíthatósági tanulmány után csak 2003-ban írták alá a kivitelezési szerződést. Közlekedési...
BKV-ügyek

BKV-ügyek

A „BKV-ügy” a 2009 nyarán kirobbant, a BKV túlzott végkielégítési, valamint a korábbi, a cég számára állítólagosan aránytalanul hátrányos szerződéskötések körüli botránysorozat, mely...
BKV buszbeszerzés

BKV buszbeszerzés

A BKV által meghirdetett használtbusz-tender kapcsán először a Heti Válasz beszélt cikkében korrupcióról. A lap szerint a közbeszerzési eljárást kifejezetten egy pályázóra, az Alfa Busz Kft.-re...
A 3-as metró szerelvényeinek felújítása

A 3-as metró szerelvényeinek felújítása

A budapesti M3 metróvonal járműparkjának korszerűsítéssel egybekötött felújítására kiírt tenderre két cég nyújtott be pályázatot: az orosz Metrowagonmash és ukrán leányvállalatán keresztül...
M3 metrópótlóbusz-tender

M3 metrópótlóbusz-tender

Az Index írta meg, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) megsemmisítette a BKK 150 busszal történő metrópótló szolgáltatásra kiírt pályázatát, és 40 millió forint bírsággal sújtja a BKK-t...
Az Elios Zrt. közbeszerzési sikerei

Az Elios Zrt. közbeszerzési sikerei

Az utóbbi évek egyik legsikeresebb vállalkozása, az Elios Innovatív Zrt. 2009-ben jött létre. Első évében 8,4 millió forintos árbevételt termelt, 2011-re azonban ez az összeg meghaladta a hárommilliárdot....

Intézmények

Belépés
Regisztráció
Támogatás
Cikk beküldése
Hírlevél
Blog
Média
 
 
Tasz Transparency International CEE Trust OSI