K-Monitor Adatbázis

Január eleje óta érdekes hullámzást figyelhettünk meg az uniós források allokációja ügyében: érzékelhető volt, hogy a források 2017 végére ígért kipályáztatása lényegében megtörtént, az apparátus visszavett a tempóból. A folyamat oda jutott, hogy március első héten egyetlen forint sorsáról sem született döntés.

Szíjj László cége építi az M4-es gyorsforgalmi út M0 és Cegléd közötti egyik szakaszát.

Tízmilliárdokat bukik az állam azzal, hogy végleg elzavarta Simicskáékat és a többi útépítő nagyvállalkozást az M4-es Abony és Fegyvernek között épülő szakaszáról. Lázár Jánosékat az sem zavarja, hogy folyamatosan egymásnak ellentmondó állításokkal próbálták igazolni e döntést.

A Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Programban (HURO) becslésünk szerint legkevesebb 7 milliárd, más becslések szerint 16 milliárd forint uniós támogatást költött el a két szomszédos ország olyan utak megépítésére, amelyek a semmibe vezetnek, autó csak elvétve jár rajtuk, értelmük és hasznuk egyaránt erősen megkérdőjelezhető. A magyar oldalon az útépítési tenderekkel a kormányváltás óta szárnyaló Duna Aszfalt Kft. nyert nagyot, ez a cég kapta a legtöbb pénzt a programból.

Egy uniós hatóság, majd annak nyomán a magyar Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) is versenykorlátozó feltételnek minősítette közeli aszfaltkeverő-telephez kötni az útépítési tendereken való indulást. Mindez sokba kerülhet az államnak és az adófizetőknek.

Előbb a legolcsóbb, majd egy új eljárásban a legdrágább ajánlat nyerte az M0-ás újabb szakaszának megépítését. Zajlik a jogi csata, és uniós pénzek is elúszhatnak.

A Közbeszerzési Döntőbizottság szerdán hozott határozatában lényegében teljesen felülírta az M0-s körgyűrű M6-os és 51-es közötti szakaszának szélesítésére kiírt közbeszerzési tender eredményét.