K-Monitor Adatbázis

Kisajátítás és az uniós előírások áthágása is belefér annak érdekében, hogy a kormány az évi több százmilliárdos üzleteteket, a mobilfizetést és a hulladékgazdálkodást koncesszióba adja kedvezményezettjeinek.

A magyar állam helyett, hogy szétporlasztaná az állami monopóliumot a mobilfizetések és a hulladékgazdálkodás területén, még ki is terjeszti azt, és egy általa választott cégnek átpasszolja. A kiválasztott cégek nyereségéhez mindazok hozzájárulnak a jövőben, akik például busz- vagy vonatjegyet vesznek online, mobiltelefonnal egyenlítik ki a parkolást, akik fizetnek a szemét elszállításáért, a betétdíjas sörért, üdítőért.

A kormány nyolc évre koncesszióba adná a nemzeti mobilfizetési rendszer működtetését egy hozzá közel álló vállalkozónak.

Valamennyi állami és önkormányzati többségi tulajdonban lévő busz- és vasút-, valamint hajótársaság jegyeinek elektronikus értékesítését az az egyetlen szolgáltató működtetheti majd, amelyik nyer a Rogán Antal hivatala által kiírt koncessziós pályázaton. A koncessziós eljárást március végéig ki kell írni. Az ITM az egészet azzal "adja el", hogy két év múlva megszűnhet a parkoláskor fizetett kényelmi díj.

Budapest gyarmatosításának újabb eleme az e-jegy körüli játszma. Az állami rendszerbe olvasztott projekt, megfelelően az eddig alkalmazott kormányzati stratégiának, tovább erősíti a főváros függő helyzetét.

Kivették a 3-as metrót az elektronikus jegyrendszer első köréből, a fejlesztés pedig egyre tovább nyúlik. Az e-jegy bevezetésétől évi ötmilliárd forint többletbevételt vár a főváros.

A Népszabadság információi szerint négyen pályáztak a nemzeti elektronikus jegyrendszer platform (NEJP) kiépítésére. A Nemzeti Mobilfizetési Zrt. augusztusban írta ki a közbeszerzést a rendszerre, amely a becslések szerint húszmilliárd forintba is kerülhet. A tenderkiírás menet közben módosult, a jelentkezők attól tartanak, hogy egy szereplőnek lejt a pálya.